HÁZIREND
Kiddi-Care Angol-Magyar Óvoda

Óvodai jogviszonyra vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza a magasabb jogszabályok előírásai alapján.

1. Általános információk

  • Az intézmény neve: Kiddi-Care Angol-Magyar Óvoda
  • Az intézmény székhelye: 7625, Pécs Ilona u. 5.
  • Az intézmény telefonszáma: 06-72-213-743
  • Az intézmény OM azonosítója: 200678
  • Az intézmény alapító szerve: Kiddi-Care Kft. Ügyvezető: Balázs Edit
  • Az intézmény vezetője: Tamásné Kamanczi Adrienn Judit
  • Az intézmény feladatellátási helye: 7625, Pécs, Ilona u. 5.
  • Az óvodai férőhelyek száma: 20 fő
  • Az óvodai csoportok száma: 1 csoport
  • Az óvoda alkalmazottainak száma: 5 fő
  • A házirend az alábbi jogszabályok és szabályzatok felhasználásával készült:
    • Az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról
    • Az 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
    • A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról
    • A 22/2013. (III.22.) EMMI rendelet Egyes köznevelési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról
    • A 2011. évi CXC. törvény A nemzeti köznevelésről

2. Az intézmény helye a köznevelési rendszerben, a nevelési év rendje

Az óvodai nevelés szakasza, a gyermek hároméves korában kezdődik, és addig az időpontig tart, ameddig a gyermek a tankötelezettség teljesítését meg nem kezdi.
Az óvoda felveheti azt a gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételétől számított fél éven belül betölti.
A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik.
Az a gyermek, akinek esetében a szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban, és ezt követően válik tankötelessé. A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik.
Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri, a kormányhivatal a szülő kérelmére szakértői bizottság véleménye alapján engedélyezheti, hogy a gyermek hatéves kor előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését.
A tankötelezettség megkezdésének feltétele a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megléte, annak igazolása. A gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének jellemzőit az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló kormányrendelet határozza meg.

Az óvoda a tanköteles életkorba lépéskor a gyermek fejlettségével kapcsolatban:

a) amennyiben a gyermek elérte az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, ezt igazolja,

b) dönt a hatodik életévét augusztus 31.-ig betöltő gyermek óvodai nevelésben való további részvételéről,

c) szakértői bizottsági vizsgálatot kezdeményez a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megállapítása céljából, ha:

  • a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettsége egyértelműen nem dönthető el a gyermek fejlődésének nyomon követéséről szóló óvodai dokumentumok alapján,
  • a gyermek nem járt óvodába,
  • a szülő nem ért egyet az a) pont szerint kiállított óvodai igazolással vagy a b) pont szerinti döntéssel, vagy
  • szakértői bizottsági vizsgálatot kezdeményez a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megállapítása céljából annak eldöntésére, hogy az augusztus 31-ig a hetedik életévét betöltött gyermek részesülhet-e további óvodai nevelésben. A gyermeke iskolába lépéséhez szükséges fejlettségének megállapítása céljából a szülő is kezdeményezhet szakértői bizottsági vizsgálatot. Az iskola igazgatója a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megállapítása céljából a szakértői bizottság vizsgálatát kezdeményezheti, ha:
  • a szülő nem ért egyet a (2) bekezdés a) pontja szerint kiállított óvodai igazolással vagy a (2) bekezdés b) pont szerinti döntéssel, és arról az iskola igazgatója tudomást szerez, feltéve hogy a kérdésben a szakértői bizottság korábban nem hozott döntést,
  • szükséges a gyermek sajátos iskolai nevelésben-oktatásban való részvételéről dönteni és arra az óvoda javaslatot tesz, vagy a szülő kéri, és e kérdésben a szakértői bizottság korábban nem hozott döntést.

Az óvodai nevelés a gyermek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozások keretében folyik, oly módon, hogy a teljes nyitva tartás ideje alatt a gyermekekkel minden csoportban óvodapedagógus foglalkozik, óvodapedagógusonként napi egy-egy, csoportonként összesen napi két óra átfedési idővel.

A nevelési év minden év szeptember 1.-től, a következő év augusztus 31.-ig tartó időszak.

A nevelési év rendjét minden évben az óvoda munkatervében határozzuk meg, melyet a szülőkkel ismertetünk az első szülői értekezleten, valamint megtekinthető az óvoda honlapján.

3. Az óvoda napi nyitva tartási rendje

Az intézmény hétfőtől-péntekig az e tárgykörben kibocsátott és mindenkor hatályos fenntartói határozatnak megfelelően tart nyitva.

Nyitva tartás: 08.00-16.00-ig

4. Nevelés nélküli munkanap

Az óvodai nevelés nélküli munkanapok száma egy nevelési évben az öt napot nem haladhatja meg.

Az óvoda a nevelés nélküli munkanapokról legalább hét nappal megelőzően a szülőket tájékoztatja.

5. A nyári zárva tartás rendje

Az óvoda nyári zárva tartásáról legkésőbb február tizenötödikéig a szülőket tájékoztatjuk, a fenntartó döntését követően.

A nyári zárva tartás időtartama alatt, a szülői igények figyelembevételével, az intézmény biztosítja a gyermekek ellátását. A tájékoztatás módja a csoport faliújságján történik.

6. Az óvodai felvétel és átvétel eljárásrendje

Az óvodai felvétel, átvétel jelentkezés alapján történik.

A szülő gyermeke óvodai felvételét, átvételét bármikor kérheti, a gyermekek felvétele folyamatos.

Az óvodai beiratkozásra a tárgyév április 20-a és május 20-a között kerül sor. A fenntartó a beiratkozás első napját megelőzően legalább harminc nappal közleményt vagy hirdetményt tesz közzé a saját honlapján.

A közlemény vagy hirdetmény az alábbiakat tartalmazza:

a) az óvodai felvételről, az óvodai jogviszony létesítéséről, a nevelési év meghatározásáról,

b) az óvodai beiratkozás időpontjának meghatározásáról,

c) a gyermekóvodai beíratásához szükséges közokiratokról, dokumentumokról,

d) az óvodáztatási kötelezettség nem teljesítése esetén alkalmazható jogkövetkezményekről,

e) az integráltan nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai felvételéről, a nevelésükre az alapító okiratuk szerint jogosult óvodákról és azok elérhetőségéről,

f) az alapító okiratuk szerint nemzetiségi nevelést folytató óvodákról és azok elérhetőségéről,

g) az óvoda felvételi körzetéről szóló tájékoztatást,

h) az óvodai felvétel tárgyában meghozott döntés közlésének határnapját, amely legkésőbb a beiratkozásra kiírt utolsó határnapot követő huszonegyedik munkanap, valamint

i) a jogorvoslati eljárás szabályait.

A szülő a beíratás napján köteles napi négy órában óvodai nevelésre kötelezett gyermekét óvodába íratni. Ha a gyermek külföldön tartózkodik, a beíratás napjától számított tizenöt napon belül a szülő értesíti erről a gyermek magyarországi lakóhelye szerinti jegyzőt. A gyermek lakóhelye szerinti körzeti óvoda köteles az óvodába járásra kötelezett gyermeket felvenni.

A fenntartó által kijelölt beíratási napokon kívül eső időben, a szülő (gondviselő), az óvodában, az óvodavezetőnél igényelheti gyermeke óvodai felvételét Az óvodába a gyermek – a Köznevelési Törvényben foglalt kivétellel - harmadik életévének betöltése után vehető fel.

A felvételről, átvételről az óvoda vezetője dönt. Ha a jelentkezők száma meghaladja a felvehető gyermekek számát, az óvodavezető bizottságot szervez, amely javaslatot tesz a felvételre.

Az óvoda vezetője

Az óvodai felvételi, átvételi kérelemnek helyt adó döntését írásban,
a kérelem elutasítására vonatkozó döntését határozati formában közli a szülővel.

Az óvodai nevelésben való részvételre kötelezett gyermek átvétele esetén az óvoda vezetője a döntésről értesíti az előző óvoda vezetőjét.

Az óvoda vezetője az óvodai felvételi, átvételi kérelem elbírálásáról, a döntést megalapozó indokolással, a fellebbezésre vonatkozó tájékoztatással értesíti a szülőt, továbbá az óvodai nevelésre kötelezett gyermek felvétele, átvétele esetén indokolás nélkül értesíti az előző óvoda vezetőjét is.

Az intézmény a gyermekkel kapcsolatos döntéseit - jogszabályban meghatározott esetben és formában - írásban közli a szülővel.

Az óvoda döntése, intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása (a továbbiakban együtt: döntés) ellen a szülő - a közléstől, ennek hiányában a tudomására jutásától számított tizenöt napon belül - a gyermek érdekében eljárást indíthat.

A fenntartó jár el, és hoz másodfokú döntést
a) a jogszabálysértésre hivatkozással benyújtott kérelem, továbbá
b) az óvodai felvétellel és az óvodából való kizárással kapcsolatban érdeksérelemre
hivatkozással benyújtott kérelem tekintetében.

Az óvodába felvett gyermeket az óvoda nyilvántartja.

Ha a gyermek óvodát változtat, további nyilvántartása az átadó óvoda értesítése alapján az átvevő óvoda feladata.

Az óvoda törli az óvodába felvettek nyilvántartásából azt a napi négy órában óvodai nevelésre kötelezett gyermeket, aki az óvodakötelezettségét külföldön teljesíti, és erről a beiratkozás idejének utolsó határnapját követő tizenöt napon belül írásban értesíti a gyermek lakóhelye, annak hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt. Az óvoda vezetője értesíti a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjét, ha olyan gyermeket vett fel vagy vett át, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye nem a nevelési-oktatási intézmény felvételi körzetében van.

7. Az óvodai beíratáshoz szükséges okmányok

Az óvodai beiratkozáskor be kell mutatni:

  • A gyermek nevére kiállított személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványt, továbbá a szülő személyi azonosító és lakcímet igazoló hatósági igazolványát.
  • A gyermek születési anyakönyvi kivonatát
  • A gyermek TAJ kártyáját

8. Kötelező óvodai nevelés

A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson vesz részt. A jegyző - az egyházi és magán fenntartású intézmények esetében a fenntartó - a szülő kérelmére és az óvodavezető, valamint a védőnő egyetértésével, a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva, az ötödik életév betöltéséig felmentést adhat a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól, ha a gyermek családi körülményei, képességeinek kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja.

9. Az óvodai jogviszony megszűnése

Az óvodai elhelyezés megszűnik:

  • A gyermeket másik óvoda átvette, az átvétel napján.
  • A jegyző a szülő kérelmére engedélyt adott a gyermek óvodából történő kimaradására.
  • A gyermeket felvették az iskolába, a nevelési év utolsó napján.
  • Jogszabályban meghatározottnál igazolatlanul többet van távol az óvodai foglalkozásokról.
  • Ha a gyermek elérte azt az életkort, melyet követően már nem járhat óvodába (annak a nevelési évnek az utolsó napján, amelyben a nyolcadik életévét betölti).

10. Gyermekek nevelése az óvodában

A gyermekek nevelése az Óvodai nevelés Országos Alapprogramja és a Gyódi Óvoda és Művelődési Ház Pedagógiai Programja alapján történik. Az óvodában a napirendet úgy kell kialakítani, hogy a szülők gyermeküket az óvodai tevékenység zavarása nélkül behozhassák és hazavihessék.

11. A gyermek érkezése és távozása

A gyermek megérkezését és távozását minden esetben jelezni kell a gyermek nevelését ellátó óvodapedagógusnak.

Az óvodába érkezés időpontja a Pedagógiai Programnak megfelelően történjen legkésőbb 8.30 óráig. Az ettől eltérő időpontban való érkezést az óvónővel egyeztetni kell. A gyermek kíséret nélkül csak abban az esetben jöhet óvodába, ill. mehet onnan haza, ha a szülő aláírásával igazolja, hogy ez az ő kívánságára és felelősségére történik. Az óvodapedagógus, csak azokért a gyermekekért vállal felelősséget, akik megérkeztek és a szülőtől átvettük őket. A gyermek hazabocsátásakor, ha az óvodapedagógus a gyermeket a szülőnek átadta, a továbbiakban nem tartozik érte felelősséggel.

Óvodába lépéskor, a szülőknek írásban kell jelezniük, hogy ki viheti haza a gyermeket az óvodából és az ebben történt változást év közben is kötelesek bejelenteni. A szülőknek a nyitvatartási időn belül a gyermekek napirendjének zavarása nélkül gondoskodniuk kell gyermekük hazaviteléről.

Ha ezt valamilyen rendkívüli esemény miatt nem tudják megtenni, értesíteniük kell az óvodát, hogy a gyermek megfelelő elhelyezéséről gondoskodni tudjunk. Amennyiben a szülő nem tesz eleget ennek a kötelességének, akkor a Gyermekjóléti Szolgálat segítségét vesszük igénybe.

Válás, családi megegyezés, hivatalos papírok hiányában nem áll módunkban bármelyik szülőtől megtagadni gyermekük hazavitelét.

A gyermek érkezésekor és távozásakor a szülő, hozzátartozó a gyermek öltöztetéséhez szükséges helyiségeket rendeltetésszerűen használhatja.

12. A szülők és más felnőttek intézményben tartózkodásának rendje

A szülő a gyermek óvónőjével előre egyeztetett időpontban, bármikor személyesen tájékozódhat a csoportban folyó nevelésről. A dolgozókon kívüli személyek, az óvoda vezetőjének engedélyével tartózkodhatnak az óvodában (leendő szülők, dolgozók hozzátartozói stb.).

13. A gyermek joga az óvodában

A gyermek személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani fizikai és lelki erőszakkal szemben.

A gyermek nem vethető alá testi és lelki fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak.

A gyermeknek, joga, hogy képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben részesüljön a nevelési intézményben biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák, óvodai életrendjét, pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki. Személyiségi jogait, így különösen személyiségének szabad kibontakoztatásához való jogát, cselekvési szabadságát, családi élethez való jogát az intézmény tiszteletben tartsa, e jogának gyakorlása azonban nem korlátozhat másokat ugyanezen jogainak érvényesítésében, továbbá nem veszélyeztetheti a saját és társai, a nevelési intézmény alkalmazottai egészségét, testi épségét, valamint a művelődéshez való jog érvényesítéséhez szükséges feltételek megteremtését, fenntartását.

Az állapotának, személyes adottságának megfelelő megkülönböztetett ellátásban - különleges gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban - részesüljön, és életkorától függetlenül a pedagógiai szakszolgálat intézményéhez forduljon segítségért. Az oktatási jogok biztosához forduljon.

14. A gyermekek jutalmazásának elveit és formái

Az óvodában alkalmazott jutalmazás a verbális és nonverbális kifejezések, és kommunikációs eszközök, érzelmek kifejezése, kiemelt-megtisztelő feladatadás, kedves tevékenység biztosítása. A jutalmazás mindig konkrét, a gyermek számára érthető, a társak számára is motiváló hatású. Tárgyi jutalmazást nem alkalmazunk.

15. A gyermekek öltöztetése (ruházata)

A gyermek öltöztetése, ruházatának biztosítása a szülők (gondviselők) feladata, oly módon, hogy az, az egészségügyi és kényelmi szempontoknak megfeleljen.

16. A térítési díj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 81. & (1) bekezdés d) pontja szerint: „Ha a nevelési-oktatási intézményt nem a helyi önkormányzat illetve nem állami szerv tartja fenn, az óvodai, iskolai, felvétel, továbbá az óvodai elhelyezés, a tanulói jogviszony, illetve kolégiumi tagsági viszony fenntartása-írásbeli megállapodásban-, fizetési kötelezettséghez köthető.”

Az óvodában felvett gyermekek után a szülő szolgáltatási díjat köteles fizetni, melynek mértékét az óvoda vezetése határozza meg, és közli a szülőkkel. A díjfizetés gyakorisága legalább havonta történő fizetés kell, hogy legyen. A fenti nyilatkozatban közöltektől eltérő fizetési gyakoriság és fizetési mód alkalmazása kizárólag az óvoda vezetésének előzetes írásbeli hozzájárulásával van lehetőség. A díjfizetés mindig előre történik az adott időszak tekintetében. A díjfizetés elmulasztása illetve késedelmes fizetése- az óvoda vezetőségének döntése alapján-az óvodai elhelyezés akár azonnali hatállyal történő megszüntetését vonhatja maga után. Fizetési határidő: minden hónap 10. napjáig készpénzben vagy banki átutalással. Szolgáltatási díj mértékéből való kedvezmény engedélyezéséről az óvoda vezetése dönt (például testvérkedvezmény, félnapos díj).

Szolgáltatási díj csökkentéséről illetve elengedéséről az óvoda vezetősége dönthet 2 hetet meghaladó (orvos által igazolt) betegség, vagy egyéb hiányzás esetén.

A gyermekek napi négyszeri étkezésének megszervezése, és biztosítása (szülői igénynek megfelelően) az óvoda feladata.

Az étkezések: reggeli, tízórai, ebéd, uzsonna

17. Az étkezés módosítása

Minden nap 9.00 óráig kell bejelenteni a hiányzást és kérni az étkezés lemondását, melyet a következő munkanaptól lehet kérni. Ezt megtehetik telefonon vagy személyesen. Az óvoda a napi hiányzásokat a felvételi és mulasztási naplóban nyilvántartja. Az étkezésben részesülő gyermek hiányzásakor a visszatérítés a szülők bejelentéséhez kötött. Az orvosi igazolást utólagosan nem tudjuk figyelembe venni az étkezés lemondásánál, ill. a visszatérítésnél.

A gyermekek hiányzása után az étkezés biztosítása érdekében a visszaérkezést is jelezni kell. A hiányzás és a hiányzás utáni óvodába járás bejelentése az ingyenesen étkező gyermekek szüleinek is kötelessége, hiszen az ő ebédjüket is meg kell rendelnünk, ill. le kell mondanunk.

18. Távollét az óvodából

A beteg gyermek az orvos által meghatározott időszakban nem látogathatja az intézményt. Ha a pedagógus megítélése szerint a gyermek beteg, gondoskodik a többi gyermektől való elkülönítéséről, és a lehető legrövidebb időn belül értesíti a gyermek szüleit.

Azt, hogy a gyermek ismét egészséges és látogathatja a nevelési-oktatási intézményt, részt vehet a foglalkozásokon, orvosnak kell igazolnia.

Az igazolásnak tartalmaznia kell a betegség miatt bekövetkezett távollét pontos időtartamát is.

A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha
a) a szülő előzetesen bejelentette az óvodapedagógusnak, hogy gyermekét nem viszi el az óvodába,
b) a szülő írásbeli kérelmére engedélyt kapott a távolmaradásra,
c) a gyermek beteg volt, és azt igazolja,
d) a gyermek hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni.

Ha a gyermek távolmaradását nem igazolják, a mulasztás igazolatlan.

Ha a gyermek a közoktatási törvény 24. § (3) bekezdése alapján – elmúlt 5 éves – vesz részt óvodai nevelésben, és egy nevelési évben igazolatlanul tíz napnál többet mulaszt, továbbá az óvoda vezetője a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben foglaltakkal összhangban - óvodás gyermek esetében az annak tényleges tartózkodási helye szerint illetékes általános szabálysértési hatóságot és a jegyzőt értesíti.

Az értesítést követően a gyermekjóléti szolgálat az óvoda bevonásával haladéktalanul intézkedési tervet készít, amelyben a mulasztás okának feltárására figyelemmel meghatározza a gyermek érdekeit szolgáló feladatokat.

A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 247. § c) pontja szerinti szabálysértési tényállás megvalósulásához szükséges mulasztás mértéke a közoktatási törvény 24. § (3) bekezdése alapján (A gyermek abban az évben, amelyben az ötödik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától napi négy órát köteles óvodai nevelésben részt venni.) óvodai nevelésben részt vevő gyermek esetén tizenegy nap.

19. A szülők tájékoztatása rendszeres orvosi vizsgálatokról

Minden óvodás gyermek szemészeti és fogászati vizsgálaton vesz részt minden nevelési év folyamán egyszer.

Ha a szűrővizsgálatokból kiderül, hogy a gyermeknek további vizsgálatokra van szüksége, az orvos szakrendelésre utalja, de az ott való megjelenésről már a szülőnek kell gondoskodnia. Abban az esetben, ha a szülő ezt a szolgáltatást nem kívánja igénybe venni, mert egyéni módon szeretné megoldani, vagy a kezelésnek előzményei vannak, kérjük, hogy erről tájékoztassák a csoport óvónőit.

20. A gyermekek által az óvodába bevihető tárgyak

A gyermekek a csoport óvodapedagógusaival történő egyeztetést követően az óvodai pihenéshez, vagy játékhoz behozhatják játékukat, ha annak használata sem egészségügyi sem baleseti szempontból veszélyt nem jelent.

A behozott tárgyak meglétéért, épségéért az óvoda felelősséget nem vállal. Balesetveszélyes, vagy tűzveszélyes tárgyakat, értéktárgyakat (ékszert, stb) az óvodába bevinni tilos!

A gyermeknél lévő értéktárgyak (aranylánc, fülbevaló, karóra stb.) megőrzéséért (megrongálódás, eltűnés, stb.), vagy az ezek használata miatt bekövetkező balesetekért (sérülésekért) az óvoda semminemű felelősséget nem vállal.

21. A gyermekekre vonatkozó óvó-védő rendelkezések

Betegség esetén szükséges teendők

Amennyiben az óvodában jelentkezik a gyermeknél betegségre utaló tünet, a pedagógus értesíti a szülőt, aki köteles gyermeke mielőbbi orvosi ellátásáról gondoskodni. A gyermeknek gyógyszert és egyéb gyógyszertári készítményt az óvoda dolgozói nem adhatnak be, kivéve, ha a gyermek speciális ellátásra szorul (Pl. asztma, allergia, cukorbetegség).

Ebben az esetben az szakorvosi igazolás mellett a szülő külön írásbeli kérelme alapján történhet a gyógyszerezés akként, hogy az óvodapedagógus csak címkével ellátott gyógyszeres dobozt, üveget, flakont stb. vehet át a szülőtől, mely címkén szerepelnie kell agyermek nevének, adagolási útmutatónak, dátumnak és a szülő aláírásának.

Az óvoda egész területén dohányozni tilos!

Az óvoda nem dohányzó intézmény, ezért kérjük a szülőket, hogy az óvoda egész területén (épület, udvar) a dohányzási tilalmat betartani szíveskedjenek.

A gyermekbalesetek megelőzése érdekében ellátandó feladatok:

  • A gyermekekkel egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformát az óvodai nevelési év megkezdésekor, illetve folyamatosan (kirándulás, séta stb.), a gyermekek életkorának és fejlettségi szintjének megfelelően ismertetni kell.
  • A gyermekek tájékoztatása, felvilágosítása a csoport óvodapedagógusának a felelőssége. Az ismertetés tényét és tartalmát a csoportnaplóban dokumentálni kell.
  • Az óvodai életre vonatkozó szabályok a nem óvodás testvérekre is vonatkoznak, azok betartása a szülők jelenlétében is elvárás.
  • Az óvoda csak megfelelőségi jellel ellátott, hatályos szabványnak megfelelő játékot vásárolhat. Az óvodapedagógus köteles a játékon feltüntetett, vagy ahhoz mellékelt figyelmeztetést, feliratot, használati utasítást áttanulmányozni és az alkalmazás során betartani.
  • A gyermekek biztonsága érdekében a kaput és az ajtót minden esetben be kell csukni, ill. reteszelni, ügyelve arra, hogy más gyermek ne menjen ki az épületből.
  • Óvodába lépéskor a szülők írásban nyilatkoznak arról, hogy ki viheti haza a gyermeket.
  • Az óvoda felügyeleti kötelezettsége a belépéstől az intézmény jogszerű elhagyásáig terjed, illetve az óvodán kívüli programok időtartamára áll fenn.

Az intézmény vezetőjének felelőssége:

  • hogy az intézmény területén a gyermekekre veszélyes eszköz, szerszám csak a legszükségesebb időtartamig, az adott felújítási, egyéb szerelési tevékenység idejéig, s csak az azzal dolgozók állandó felügyelete mellett lehet kizárólag a gyermekektől elzárt területen
  • hogy a gyermekek elektromos áramütés elleni védelme folyamatosan biztosítva legyen – az aljzatok vakdugózásával, illetve a hálózat megfelelő védelmével,
  • hogy a gyermekek az épület számukra veszélyforrást jelentő helyiségeibe ne juthassanak be,
  • hogy a játékok, foglalkozási eszközök vásárlásakor csak megfelelőségi jellel ellátott termékeket szerezzenek be,
  • hogy az udvari játékok folyamatos karbantartása, időszakos szabványossági felülvizsgálata megtörténjen,
  • a gyermekbalesetek megelőzése érdekében feladata a gyermekekkel foglalkozó valamennyi alkalmazott figyelmét felhívni a veszélyforrásokra (csoportszoba, udvar, séták, kirándulások, játékeszközök stb.) valamint a bekövetkezett baleset utáni eljárással kapcsolatos szabályok megfogalmazása, a teendők ismertetése,
  • a veszélyekre figyelmeztető jelzéseket, táblákat, hirdetményeket ki kell függeszteni, illetve azok tartalmát legalább évente ismertetni kell,
  • évente az intézmény egész területét felmérjék a védő, óvó intézkedések szükségessége szempontjából.

Az óvodai alkalmazottak felelőssége:

  • Mindennapos tevékenységük során fokozottan ügyeljenek az elektromos berendezések használatára, kezelésére.
  • A különböző berendezéseket úgy tárolják, hogy azokhoz a gyermekek ne férhessenek hozzá.
  • A gyermekek testi épségét veszélyeztető (szúró, vágó stb.) tárgyak otthonról ne kerülhessenek az óvodába.
  • A foglalkozásokra általuk készített és használt eszközök megfeleljenek a biztonsági előírásoknak.
  • Javaslatot tegyenek az óvoda épülete és a csoportszobák biztonsága érdekében
  • Munkaterületükön fokozott óvatossággal járjanak el, ügyelve a gyermekek biztonságára, testi épségére.
  • Hívják fel a gyermekek és az óvodavezető figyelmét a veszélyhelyzetekre.
  • Azonnali veszélyelhárítás szükséges a baleset megelőzése érdekében.

Gyermekbalesetek esetén ellátandó feladatok:

  • A balesetet szenvedett gyermek ellátása a gyermek felügyeletét éppen ellátó óvodapedagógus feladata, miután a többi gyermek biztonságáról, felügyeletéről gondoskodott.
  • A fenti feladatok ellátásában a helyszínen jelenlévő többi munkatársnak is segítséget kell nyújtania.
  • A balesetet szenvedett gyermek megnyugtató ellátása után tájékoztatni kell az óvoda vezetőjét és azonnal értesíteni kell a szülőket is.
  • A gyermekbalesetek jelentésének módját a 20/2012. (VIII.31.) EMMI r. 169. § (2) bekezdése tartalmazza.
  • A gyermekbalesetek jegyzőkönyvezése és nyilvántartása az óvoda vezetőjének a feladata.
    Az elektronikus úton kitöltött, kinyomtatott, hitelesített jegyzőkönyv egy példányát megkapja a szülő, egy példányát az óvoda irattárában kell megőrizni.

Nem súlyos balesettel kapcsolatos feladatok:

  • a baleset körülményeinek kivizsgálása
  • jegyzőkönyv készítése
  • bejelentési kötelezettség teljesítése

Súlyos balesettel kapcsolatos további előírások:

  • azonnali jelentés a fenntartónak
  • legalább középfokú munkavédelmi képesítéssel rendelkező személy bevonása a baleset körülményeinek a kivizsgálásába

A baleset körülményeinek kivizsgálásánál biztosítani kell a szülői szervezet képviselőjének részvételét.

Az óvodavezető különleges felelőssége, hogy

  • gyermekbalesetet követően intézkedjen annak megelőzésére, hogy hasonló eset ne forduljon elő,
  • az óvoda minden alkalmazottját tájékoztassa.

A bombariadó szabályozása az intézményi SZMSZ-ben található. A riasztás esetén szükséges tennivalók, a telefon mellett kifüggesztve elolvasható.

Nevelési időben szervezett, óvodán kívüli programokkal kapcsolatos szabályok

Az óvodapedagógusoknak lehetőségük van óvodán kívüli programok szervezésére is:

  • kirándulás, séta
  • színház-, múzeum-, kiállítás látogatás
  • sportprogramok
  • iskolalátogatás stb.

Az óvodapedagógusok feladatai:

  • A csoport faliújságján tájékoztatják a szülőket a program helyéről, időpontjáról és a közlekedési eszközről.
  • A program akkor tekinthető engedélyezettnek, ha azt az óvoda vezetője írásban ellenjegyezte.

Különleges előírások:

  • A programhoz a gyermeklétszámnak megfelelő kísérőt kell biztosítani.
  • Tömegközlekedés igénybe vételekor 7 gyermekenként 1-1 fő felnőtt kísérő – de minimum 3 fő
  • Bérelt autóbusz esetén 10 gyermekenként 1-1 fő felnőtt kísérő
  • Gondoskodni kell az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelésről.

Az óvodai alkalmazottak munkavégzésével kapcsolatos szabályok:

  • Az intézmény valamennyi alkalmazottjának érvényes munkaköri alkalmassági orvosi véleménnyel kell rendelkeznie.
  • A HACCP-előírások betartása és betartatása mindenki felelőssége.
  • Az intézmény egész területén tilos a dohányzás!
  • Az intézményen belül szeszes ital fogyasztása tilos!

Munkavédelmi feladatok:
A környezet biztonságának érdekében állandó feladat a szükséges feltételrendszer vizsgálata, a feltételek javítása. Minden nevelési évben szakember segítségével jegyzőkönyvben kell rögzíteni a feltárt hiányosságokat, amelyek megszüntetésére az intézményvezető intézkedési tervet készít.

Minden óvodapedagógus feladata:

  • a gyerekek életkorának megfelelő balesetvédelmi oktatás
  • baleset esetén a szükséges intézkedések megtétele és dokumentálása
  • körültekintő játékvásárlás, használati utasítás szerinti alkalmazás
  • kirándulások biztonságos előkészítése
  • szülők tájékoztatása a gyerekek ruháiban és játékaiban rejlő baleseti forrásokról
  • szülők hozzájárulásának igénylése, a gyermekek felkészítése a tömegközlekedési eszközökön való utazáshoz, valamint minden óvodán kívüli tevékenységhez (dokumentálni szükséges)

22. A gyermekek fejlettségének értékelése

Az óvoda az óvodás gyermekek fejlődését folyamatosan nyomon követi és írásban rögzíti.

Az óvodás gyermek fejlődéséről a szülőt folyamatosan tájékoztatni kell.

Ha a gyermeket nevelő óvodapedagógus a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének elérése érdekében indokoltnak tartja, az óvoda vezetője tájékoztatja a szülőt az Nkt. 72. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt kötelességekről, továbbá a kötelességek nem megfelelő teljesítéséből eredő következményekről, valamint az Nkt. 72. § (4) bekezdésében foglalt jogokról.

Amennyiben a szülő az óvoda döntésében foglaltaknak önként nem tesz eleget, az óvoda vezetője az Nkt. 72. § (1) bekezdés a) pontjában, valamint (4) bekezdésében foglaltak alapján a szülői egyet nem értést alátámasztó nyilatkozat megküldésével értesíti a gyermek lakóhelye szerint illetékes kormányhivatalt.

Az óvoda a gyermek értelmi, érzelmi-, szociális és mozgásfejlődésének eredményét - szükség szerint, de legalább félévenként - rögzíti. Rögzíteni kell a gyermek fejlődését szolgáló intézkedéseket, megállapításokat, javaslatokat.

23. Szülők (gondviselők) jogai és kötelességei

A szülő kötelessége, hogy
a) gondoskodjon gyermeke értelmi, testi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről és arról, hogy gyermeke teljesítse kötelességeit, továbbá megadjon ehhez minden tőle elvárható segítséget, együttműködve az intézménnyel, figyelemmel kísérje gyermeke fejlődését
b) biztosítsa gyermeke óvodai nevelésben való részvételét, továbbá tankötelezettségének teljesítését,
c) tiszteletben tartsa az óvoda vezetői, pedagógusai, alkalmazottai emberi méltóságát és jogait, tiszteletet tanúsítson irántuk.

A halmozottan hátrányos helyzetű gyermek szülőjét megilleti az a jog, hogy gyermeke óvodába járatásához - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározottak szerint - anyagi támogatást kapjon.

A szülő joga, hogy gyermeke neveléséhez igénybe vegye a pedagógiai szakszolgálat intézményét. A szülő kötelessége, hogy gyermekével megjelenjen a nevelési tanácsadáson, továbbá biztosítsa gyermekének az iskolapszichológusi, óvodapszichológusi vizsgálaton és a fejlesztő foglalkozásokon való részvételét, ha a gyermekkel foglalkozó pedagógusok kezdeményezésére a nevelőtestület erre javaslatot tesz. Ha e kötelezettségének a szülő nemtesz eleget, a kormányhivatal kötelezi a szülőt kötelezettségének betartására.

A szülő joga különösen, hogy
a) megismerje a nevelési-oktatási intézmény házirendjét és tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról, b) gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást, neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon, c) kezdeményezze szülői szervezet, óvodaszék létrehozását, és annak munkájában, továbbá a szülői képviselők megválasztásában mint választó és mint megválasztható személy részt vegyen, d) írásbeli javaslatát az intézmény vezetője, a nevelőtestület, az óvodaszék, a pedagógus megvizsgálja, és arra a megkereséstől számított tizenöt napon belül érdemi választ kapjon, e) a nevelési-oktatási intézmény vezetője vagy a pedagógus hozzájárulásával részt vegyen a foglalkozásokon, f) személyesen vagy képviselői útján - jogszabályban meghatározottak szerint - részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában,g) az oktatási jogok biztosához forduljon.

24. A szülőkkel való kapcsolattartás fórumai

A szülőknek lehetőségük van arra, hogy az óvodában folyó nevelőmunka kialakításában a megfelelő fórumokon aktívan részt vegyenek, ötleteikkel segítsék elő a közös gondolkodást. A szülőkkel való kapcsolattartás fórumai:

  • szülői értekezletek, fogadóórák, családlátogatás
  • nyílt napok
  • közös rendezvények
  • az óvónővel történő rövid, esetenkénti megbeszélés
  • Szülői Szervezet

A fenti fórumokat minden nevelési év elején a szülőkkel történő egyeztetés alapján szervezzük. A megvalósulás időpontjáról az öltözőben elhelyezett információs táblán tájékoztatjuk a szülőket.

25. Az óvoda napirendje

Az óvodának szigorú napirendje van, melynek betartása ugyanolyan fontos itt az óvodában, mint otthon, ezért a szülők legkésőbb 8:30-ig érjenek be a gyermekkel, különben lemaradnak a reggeliztetésről.

8:00-8.30 folyamatos érkezés
8:30-8:45 reggeli
8:45-9:00 tisztálkozás, készülődés a Circle Time-ra
9:00- 9:20 Circle Time
9:20-9:50 Napi Foglalkozás
9:50-10:00 Tízórai
10:00-11:45 Szabad játék udvar
11:45-12:00 Készülődés az ebédhez(tisztálkodás, terítés)
12:00-12:30 Ebéd
12:30-12:45 Fogmosás, készülődés a pihenőhöz
12:45-13:00 Mesehallgatás
13:00-15:00 Alvás, csendespihenő
15:00-15:30 Uzsonna
15:30-16:00 Játék,folyamatos hazamenetel

26. Záró rendelkezések

A házirend nyilvános, valamennyi szülő (érdekelt) az óvodában a kijelölt helyen megtekintheti.

Az óvodai beiratkozáskor a házirend egy példányát a szülő (gondviselő) részére át kell adni.

A házirendet az intézmény vezetője jogszabályváltozás, vagy egyéb szükséges ok esetén felülvizsgálja.

A házirend módosítása, főszabályként a nevelési év megkezdése előtt történhet.

A házirend elfogadásakor, illetve annak módosításakor a Szülői Szervezetnek véleményezési joga van.

Dátum: 2015.09.01.

Tamásné Kamanczi Adrienn
intézményvezető

Kiddi-Care Angol-Magyar Óvoda nevelőtestülete: 100 %-os arányban, a 2017.09.01. kelt nevelőtestületi határozata alapján, a Kiddi-Care Angol-Magyar Óvoda házirendjét elfogadta.
Hatálybalépés: 2017.09.01.
Kelt: 2017. 09.01.

Tamásné Kamanczi Adrienn
intézményvezető

A házirendet a fenntartó Kiddi-Care Kft. ügyvezető Balázs Edit 2017. 09.01 napján jóváhagyta.

Balázs Edit
Ügyvezető
Kiddi-Care Kft.