A Kiddi - Care Angol - Magyar Óvoda Pedagógiai Programja

Bevezető

Magánóvodánk célja a 3-7 éves korú gyermek befogadása, egy családias légkör megteremtése. Csoportszobáink kialakítását a kötelező normatív eszközök és felszerelések mellett, olyan berendezésekkel, tárgyakkal rendeztük be, melyek esztétikusak, a gyermeki igényeket követik. Óvodánk Pécs belvárosában, egy családi házban működik, mely egy 491 m2-es ingatlanon található. Az épület 1989-ben épült és 2005-ben lett felújítva. Az óvoda 125 m2 összterületű, mely három csoportszobával (két egymásba nyíló szobából - két nagy nappaliból), valamint egy foglalkoztató szobából, gyermek és felnőtt öltözőből, fürdőszobából, konyhából és udvar helyiségekből áll.
Mindezek mellett gyermekeink ebben a környezetben örömüket lelik, segítünk a gyermeki ötletek megvalósításában, alapot adunk a csoportszoba aktív díszítéséhez, elrendezéséhez, a játékok megóvásához, és az egymással való közös tevékenykedéshez.

Törekszünk arra, hogy gyermekeink minél több időt tartózkodjanak a szabadban. Az óvoda udvara jó lehetőségeket biztosít a különféle mozgásos tevékenységeknek. Udvarunknak van napos és árnyékos része is. Az udvaron fajátékok, mászókák, és homokozó lett kialakítva. Az óvoda kertjében nagymozgásos játékok, sportolási tevékenységek is szervezhetők. Intézményünk egy tárolóval és babaházzal is rendelkezik.
Programunk a kisgyermek alapvető tevékenységére, a játékra épül. Előzetesen áttanulmányoztuk a Zilahi - Stöckert: Óvodai nevelés játékkal, mesével, valamint Pereszlényi Éva Porkolábné dr Balogh Katalin: Játék-Mozgás-Kommunikáció óvodai programokat, melyek a programunk alapjául szolgálnak. Tapasztalatokat gyűjtöttünk olyan óvodából, ahol a Nevelés játékkal, mesével óvodai programmal dolgoznak, így készült el óvodánk pedagógiai programja.

1. Az óvoda adatai

Az óvoda hivatalos elnevezése: Kiddi-Care Angol-Magyar Óvoda
Címe: 7625 Pécs, Ilona u. 5.
Az óvoda a Kiddi-Care Kft. által fenntartott intézmény
Férőhelyek száma: 20 fő
Egy vegyes életszervezésű csoport üzemel.

2. Óvodánk küldetésnyilatkozata

Az óvodai nevelésben érvényesülhetnek a különböző – köztük az innovatív – pedagógiai törekvések, mivel az alapprogram biztosítja az óvodapedagógusok pedagógiai nézeteinek és széles körű módszertani szabadságának érvényesülését, támogatva a gyermek mindenek felett álló érdekeit.

2.1. Gyermekkép

A gyermek személyiségének szabad kibontakozásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó, szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre. Óvodánk gyermekközpontú, a gyermeki személyiség fejlesztésének elősegítésére törekszik, biztosítva minden gyermek számára, hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön nem adva helyet semmiféle előítélet kibontakozásának.
A családdal együtt neveljük a ránk bízott gyermekeket, amiből sok esetben ránk hárul a nagyobb feladat. Óvodánkban a harmónia, a derű, a szeretetteljes gondoskodás elsődleges. Családias jellegű, érzelmi biztonságot, nyugalmat, adó körülményeket, környezetet igyekszünk biztosítani, hogy gyermekeink önmagukhoz képest a legoptimálisabban fejlődhessenek. A gyermekek egész napos játék közben a folyamatos napirend keretein belül élik életüket. Többnyire az általuk kezdeményezett és igen szeretett tevékenységeken, élénken játszott játékokon keresztül szereznek egyre több ismeretet önmagukról és környezetükről.
A zene, a vizualitás, a mese, a vers, a mozgás a játékok építőanyaga. A sokat és jól játszó, mesét hallgató gyerekek hat éves korban gond nélkül lépnek át az iskolába. A hétköznapokat a változatos tevékenységek, az angol nyelv játékos tanulása és az ünnepekre való készülés bontja meg.

2.2. Óvodakép

A gyermeknevelésben a családnak elsőrendű szerepe van. Az óvoda ezt a család által megkezdett, megalapozott nevelést folytatja. A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvoda kiegészítő, esetenként hátránycsökkentő szerepet tölt be. Az óvodai nevelésünkben a barátságos, meleg, otthonias, családias légkör alapkövetelmény. Az óvodában, miközben az teljesíti a funkcióit (óvó-védő, szociális, nevelő, személyiségfejlesztő), a gyermekekben megteremtődnek a következő életszakaszba (a kisiskolás korba) való átlépés belső pszichikus feltételei.
Aki barátságos környezetben tölti gyermekéveit, az életigénylésnek a lehetőségeit kapja, derűs emberré válik. A védettség és a biztonságérzet vágya mellett a kisgyermekeknek hihetetlen a szeretet igényük. Szükség van arra, hogy érezzék, elfogadják, és úgy szeressék őket amilyenek.
Csak az tanul meg szeretni, akit szeretnek, csak az tud megtanulni másokat elfogadni, aki maga is átélte az "elfogadottság" élményét. Az élő, közvetlen "ráfigyelő" kapcsolat a gyermekkel olyan gondolatok, pedagógiai felfedezések forrása, amelyek megóvnak az elszürkülés veszélyétől. Baráti közösséget alkotunk, amelyben a pedagógus nem csupán irányító, hanem a játék és mesemondás során megértő, együtt érző társ is.
Az óvodai nevelésünk gondoskodik: a gyermeki szükségletek kielégítéséről, az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről; a testi, a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkor-specifikus alakításáról; a gyermeki közösségben végezhető sokszínű – az életkornak és fejlettségnek megfelelő – tevékenységekről, különös tekintettel, a mással nem helyettesíthető játékról.
Az óvodai tevékenységeken keresztül biztosítjuk az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmakat, emberi értékek közvetítését, a gyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetet.
Hogyan válhat ilyenné, gyermekközpontú szemléletűvé a pedagógus, óvónő?
Mindenek előtt úgy, hogy megérti „A gyermekkor az emberi élet teljes értékű időszaka” - nem a későbbi életre szóló felkészülés, hanem a tiszta, öntörvényű és egyszeri élet.

3. Az óvodai élet megszervezése

Az óvodában, a nevelőmunka középpontjában a gyermek áll.
A nevelés szempontjából a barátságos, megengedő, megértő, elfogadó, együtt érző attitűd a legkedvezőbb.

3.1. Az óvoda személyi feltételei

Magánóvodánkban a nevelőmunkát két magas szintű angol nyelvtudással rendelkező óvodapedagógus végzi. Az óvoda működését segítő dajkának a munkája szintén hozzájárul az óvodai nevelés eredményességéhez. Segíti a gondozási feladatokat, tisztán tartja a csoportszoba, ebédlő, öltöző, mosdó helyiségeit és a csoport textíliáit.
Az óvoda egész nyitva tartása alatt óvodapedagógus tartózkodik az intézményben.
Az óvodapedagógus attitűdje:
Programunk megvalósításának színvonalát, minőségét és eredményességét az óvónő személyisége, a nevelőtestület és a vezető közreműködése segíti.
Az óvónővel kapcsolatban elvárás a nyitottság, a kreativitás, az érzékenység, a tolerancia és a jelenségek komplex attitűddel való megközelítése. Az óvónő gazdag, sokszínű, árnyalt érzelmi élete, az érzelmi megnyilvánulások hitelessége fokozott hangsúlyt, figyelmet kap. Legyen meleg és támogató, határozott és következetes. Legyen kezdeményező a kapcsolatteremtésben, odaforduló, azaz személyes. Egyenként ismerje a gyermekek szokásait, kedvenc játékait, napi örömeit és bánatait. Tárja fel a gyermekek interakciós zavarait, keresse mag az okait, tapintatosan törekedjen azok megszüntetésére.
A két pedagógus és a nem pedagógusdolgozók egymás közötti érintkezése feleljen meg azoknak a normáknak, amelyek megerősítik az óvoda nevelő-oktató tevékenységének sikerét.

3.2. Az óvoda tárgyi-dologi feltételei

Tárgyi feltételeink biztosítása hozzájárul nevelésünk eredményességéhez. A csoportszoba berendezését a gyermekcsoport összetétele, az aktualitások és az évszakok szerint változtatjuk. Játékszereink mennyisége elegendő a változatos, sajátos idegen-nyelvi fejlesztő tevékenységekhez. Csoportszobánk mérete, eszközei lehetővé teszik a gyermekek mozgásának és játékigényének megvalósulását. Színes, tarka, változatos, lehetőség szerint természetes anyagok felhasználásával tesszük otthonossá.
Udvarunkon jól szervezhetők a különféle mozgásos tevékenységek. Csendes, nyugodt helyen, szép környezetben tudunk a friss levegőn tartózkodni.

3.3. Az óvodának a program céljaihoz rendelt eszközrendszere

Kiemelt szerepe van a mozgáskultúrát, mozgásfejlődést segítő, mozgásigényt kielégítő eszközök biztosításának.
Az ének-zene, énekes játékok, az anyanyelvi fejlesztés, az angol nyelvfejlesztés és ábrázoló tevékenységek, értelmi képességet fejlesztő eszközök mindenkor a megtervezett tevékenységek irányvonalát követik.

A program lehetőséget kínál, a természeti- emberi- tárgyi környezet megismerését elősegítő eszközök, a munkajellegű tevékenységek használatára is, így a gyerekek a felnőttekkel közösen a családban elvégzett munkálatokat megtanulják és gyakorolják. Az ehhez szükséges eszközök beszerzése folyamatos (befőzéshez, sütéshez edények, speciális eszközök).
A gyermekek közlekedéssel való ismerkedése:
- sétáink során a gyalogos közlekedés gyakorlása
- pécsi kirándulások során a városi közlekedés gyakorlása
Évi több alkalommal bábelőadás, irodalmi, zenés összeállítás teszi színessé a gyermekek életét.
A pécsi Harmadik Színház gyermekelőadásait évente egy alkalommal tekintjük meg.
Minden évben meglátogatjuk, az Állatkertet, Terráriumot, Bábszínházát, és Játszóházakat.

3.4. Az óvoda gyermekcsoportjának megszervezése

Nevelőmunkánkat egy vegyes csoportban valósítjuk meg. Az életkorok szerinti megosztás a felvett gyerekektől függ.

3.5 Főbb nevelési elveink

A gyermekek fejlődésbeli különbségére differenciált tevékenységi stratégia kidolgozása.
Az „együtt és külön” elvet érvényesíteni kell.
A tevékenységeket differenciáltan kell szervezni, a kicsik érdeklődésük, motivációjuk szerint kapcsolódhatnak be.
Fontos mindenki önmagához mért értékelése. Az életkor és a fejlettség nincs összhangban, sok esetben jelentős érésbeli eltérés lehetséges.
A nagyobbak szociális vonzereje az óvónői hatást erősíti.
A csoport kisebb egységekre tagolódik, mely a tevékenység jellegétől függően alakul.
A nagyok részére minden tevékenységnek megvannak a maga szabályai, a lehetőségekkel és korlátaival együtt.
A játékos helyzetekben fontosak az ésszerű szabályok, szokások, a megfelelő magatartásformák, melyek fokozzák a közös játék élményét.
Kezdeti időszakban szilárd szokás-szabályrendet kell kialakítani, a magatartási szokások erősítése a legfontosabb a kicsik, nagyok zavartalan együttműködése érdekében.
Életkortól függetlenül erősíteni kell a szociális szerepeket, támaszkodni kell azoknak a gyerekeknek a segítségére, akik azonosulnak a szabályokkal.

3.6 Heti és napirend alakítása

Folyamatos napirendünk biztosítja a gyermekek testi, értelmi, érzelmi nevelését, csak a testi szükségletek kielégítése szakítja meg a folyamatosságot. A megfelelő időtartamú, párhuzamosan is végezhető, differenciált tevékenységek, valamint a gyermek együttműködő képességét, feladattudatát fejlesztő, növekvő időtartamú (5–35 perces) csoportos foglalkozások tervezésével, szervezésével valósulnak meg.
A közvetve nevelés módszerével kívánjuk gondozni, óvni, nevelni gyermekeinket. Életünk megszervezésével maximálisan biztosítjuk a gyermeki jogokat, a gyermekek aktuális állapotát, szükségleteit, érdeklődését, terhelhetőségét figyelembe vesszük. Munkánk kiinduló pontja, hogy a gyermek „FŐ TEVÉKENYSÉGE A JÁTÉK”.

Napirend

08.00 - 08.30 Gyülekezés, játék a csoportszobában
08.30 - 08.45 Folyamatosan reggelizés, játék
08.45 - 09.00 Tisztálkodás
09.00 - 09.50 Különféle tevékenységek, circle time, foglalkozások
09.50 - 10.00 Tízórai
10.00 - 11.45 Játék az udvaron, szabadjáték
11.45 - 12.00 Készülődés az ebédhez
12.00 - 12.30 Ebéd
12.30 - 12.45 Készülődés az alváshoz, tisztálkodás
12.45 - 13.00 Mesehallgatás
13.00 - 15.00 Pihenés, alvás
15.00 - 15.30 Folyamatos felkelés, uzsonnázás
15.30 - 16.00 Játék, lehetőleg az udvaron, hazatávozás

4. Az óvodai nevelés célja

Célunk az egészséges, harmonikus személyiségfejlesztés, testi, szociális és értelmi érettség kialakítása. A nevelő és a gyermek szabadságérzetének növelése.
A magánóvodánk gyermekközpontú, személyiségközpontú, és a gyerek szükségleteiből indul ki. A gyerek feltétlenül kielégítendő szükséglete a játék, a mese, a vers, az ének, a zene, az ábrázolási lehetőségek. Természetesen tanul is, de nem iskolás helyzetekben, hanem legelsősorban spontán utánzással. Ezért fontosnak tartjuk az idegen nyelv használatát, vagyis tanulás nélkül játszva spontán utánzással elsajátítani az angol nyelvet.
Az egyenlőség pedagógiájának megvalósításakor arra törekszünk, hogy minden gyermek érezze: fontos számunkra. Kíváncsiak vagyunk az élményeire, a kérdéseire. Nem mondunk le egyetlen gyermekről és a fejlesztéséről sem. Óvó-védő, nevelő-személyiségfejlesztő munkánk során azt szeretnénk elérni, hogy az esélyek az intézményes nevelés által, és a lehetőségekhez képest növekedjenek.

4.1. Idegen nyelv az óvodában

Az idegen nyelv korai elkezdését négy tény indokolja.
Az utánzás a gyermek természetes megnyilvánulási formái közé tartozik.
Ilyenkor a gyermek rendkívül fogékony az élő szóra.
Beszédszervei még olyan rugalmasak, hogy könnyen idomulnak az idegen szavak kiejtéséhez, a nyelv dallamához, és így majd nem esik nehezükre, hogy újfajta hangokat képezzenek, továbbá, hogy jó kiejtéssel adhassák vissza a hallottakat.
Nyelvünk, (a szánkban lévő) 11-12 éves korunkban elveszíti rugalmasságát és megmerevedik, ezért nehéz ettől a kortól szépen tisztán az idegen nyelvet kiejteni. Aki részt vesz egy másik nyelv világában az, új képeket, új gondolkodást, és új érzelemárnyalatokat sajátít el. Az idő múlásával a gyerekek egyre jobban érzik magukat az angol nyelvű környezetben, megismerik az angolszász szokásokat, ünnepeket, dalokat és meséket tanulnak.

Céljaink az angol nyelv területén

  • Az angol nyelv iránti érdeklődés felkeltése.
  • Örömteli nyelvtanuláson keresztül az érdeklődés fenntartása.
  • Nyelvi ismeretek játékon alapuló gyakorlati elsajátítása.
  • Sikerélmény nyújtása, amely motiválja a későbbi nyelvtanulást.

Az egész napi nevelő munkánk során folyamatosan hallják az egyik pedagógustól az angolul való kommunikációt.

5. Az óvodai nevelés feladatai

Az óvoda, mint nevelési intézmény a gyermekek szeretetteljes gondozására, az egészséges életmód jó szokásainak kialakítására, az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés, az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása, anyanyelvi műveltség alapjainak lerakására vállalkozhat.
Pótolnunk kell azokat az elemi szokásokat, amelyeket a család életrendje alakít ki a gyermekekben. Az óvoda az emberi élet szempontjából négy fontos kapcsolatrendszert alapoz meg:

  • az önismeret
  • kapcsolatokat a másikhoz, az emberi világhoz
  • természeti és tárgyi környezetben való kapcsolat
  • az érzéki úton való megtapasztalás

Az önként vállalt szabályok betartása a fejlődés biztos jele.
A nevelő legfontosabb feladatai, hagyni, hogy a gyermek eredetisége szabadon fejlődjék, ami természetesen nem azt jelenti, hogy mindent megengedünk neki, hanem azt, hogy teljes odafordulással bánunk vele, egészséges környezetet alakítunk ki számára, jó szokásokra, életritmusra, korához illő fegyelemre szoktatjuk.

5.1. Egészséges életmód alakítása - Egészségnevelési és környezeti nevelési elveink

Az óvodai nevelés feladata a gyermekek testi fejlődésének elősegítése.

Célunk: testileg-lelkileg harmonikus, egészséges személyiségek megalapozása.

Feladataink:

  • Egészséges mikro- és makró környezet biztosítása, melyben a gyermekek szükséges mozgásigényüket ki tudják elégíteni.
  • Betegségek megelőzése, egészségügyi intézményekkel való kapcsolattartás (orvos, védőnő), valamint a balesetvédelem (ismertetés, bemutatás, gyakorlás).
  • Nevelésünk egyik alapvető feladata gyermekek testi és lelki szükségletének kielégítése. Az optimális, a gyermekek életkorának megfelelő óvodai életritmus kialakításánál figyelembe kell vennünk a családi szokásokat, valamint a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítását, a környezettudatos magatartás megalapozását is.

A testi, lelki, szellemi egészség egyik alapvető feltétele a gyermek testi komfortérzetének kielégítése. A gondozási feladatok teljesítése bensőséges gyermek-felnőtt kapcsolatot feltételez. Az önkiszolgáló feladatok elvégzése, a tevékenységek többszöri gyakorlását teszi lehetővé, alakítja gyermekeink énképét, segíti önállóvá válásukat. A felnőtt (szülő, óvodapedagógus, dajka) tanítja és gyakoroltatja a napi élethez szükséges szokásokat, melyek egy része az óvodáskor végére szükséglétté válhat. Testápolás, öltözés, étkezés, önkiszolgálás közben természetes módon fejlődnek a gyermekeink.
Mivel minden tevékenységet fokozott szóbeli megerősítés kísér, ezért a napi életritmus megtervezésénél erre is elegendő időt kell biztosítanunk, hogy nyugodt, kiegyensúlyozott, türelmes légkörben valósulhassanak meg.

Egészségnevelési és környezeti nevelési elveink

Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása ebben az életkorban kiemelt jelentőségű. Az óvodai nevelés feladata a gyermek testi-lelki fejlődésének elősegítése.

Ezen belül feladataink:

  • a gyermek igényes gondozása (komfortérzetének kielégítése, testápolás szokásrendszerének kialakítása, elegendő idő biztosításával)
  • a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges, stresszmentes és biztonságos környezet megteremtésével és megőrzésével, a környezet megóvására irányuló szokások kialakítása
  • családias, derűs, nyugodt légkör (tisztaság, rend, esztétikum, a gyermek szükségleteinek kielégítése, önállósági törekvések támogatása)
  • környezettudatos nevelés, a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, szülők szemléletformálása
  • megfelelő szakemberek bevonásával – a szülővel, az óvodapedagógussal együttműködve - speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása
  • testi szükségleteinek kielégítése (levegőzés, pihenés, egészséges táplálkozás feltételeinek megteremtése)
  • mozgásigényének kielégítése; a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése (kirándulások, séták, egészséges életvitelhez szoktatás)
    a testi képességek fejlődésének segítése
    mozgáskultúrájuk fejlesztése - prevenciós, tartásjavító torna
  • a gyermek egészségének óvása, megőrzése, védelme, edzése; (levegőzés- minél több tevékenységet a szabadlevegőn végezzenek, egészséges és vitamindús étrend, nyugodt pihenés egyéni alvásigény figyelembe vételével, óvó-védő előírások, balesetvédelmi oktatás, higiénés szabályok betartása, környezeti ártalmak kiküszöbölése)
  • az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés, a megfelelő életvitel szokásainak alakítása, belső igénnyé fejlesztése
  • a gyermek testi-, lelki szükségleteinek kielégítése (érzelmi biztonságuk megteremtése, egészséges táplálkozás szokásrendszerének kialakítása, modell nyújtása, egyéni táplálkozási szokásaik figyelembe vétele, helyes életritmus kialakítása)
  • folyamatos, rugalmas napirend biztosítása, mely alkalmazkodik a gyermekek eltérő fejlődési üteméhez, életritmusához, szabadság és önállóságérvényesítő törekvéseikhez
  • a különbözőségek elfogadtatása, tolerancia, segítőkészség kialakítása

5.1.1. Testi nevelés

A testi nevelés magába foglalja a gyermek testi szükségleteinek (levegőzés, pihenés, egészséges táplálkozás), természetes mozgásigényének kielégítését, a gyerekek egészségének, testi épségének védelmét, edzését. Ezáltal megvalósulhat a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése, a gyermeki testi képességek fejlesztése, egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése.
A testi nevelés, egészséges életmódra nevelés hatékonysága maradéktalanul akkor érvényesül, ha a fejlődéshez szükséges optimális környezetlehetőségek szerint biztosított (udvar, megfelelő játékeszközök).
A mozgás jelentős szerepet tölt be az egészséges életmódra nevelésben. A sokféle mozgáslehetőség, melyet a programban biztosítunk, kedvezően befolyásolja az egész szervezet fejlődését.

Feladatunk, hogy megteremtsük a feltételeket a gyerekek egészséges fejlődéséhez.

  • Alapvető feladat, hogy jó levegőjű, tiszta, barátságos környezetben mozogjanak. Lehetőség szerint szabadban.
  • Fontos feladatunk az általános és egyéni sajátosságok figyelembe vétele, a gyermekek fizikai, pszichikai tulajdonságainak megfigyelése, a fejlődés ütemének nyomon követése.
  • Ha valamilyen problémát észlelünk, speciális szakemberhez kell fordulnunk.
  • A rendszeres, örömmel végzett mozgással a gyerekeket az egészséges életvitel kialakítására szoktatjuk és mintát adunk a szülőknek is. Alkalmanként a szülőkkel közösen mozgásos programokat szervezünk (gyereknapi játékos sport versenyek, kirándulások) ezzel is pozitívan befolyásoljuk a családi nevelést is.

Törekszünk arra, hogy a mindennapok során lehetőség szerint a gyermekek minél több tevékenységet a szabadban végezzenek. Helyi adottságaink megengedik, hogy játék, mozgás, étkezés a szabadban történjen.

A pihenéshez a legfontosabb a nyugodt légkör biztosítása (altatás hangulatához illő mese, halk zene), a gyerekek egyéni alvásigényének és szokásainak figyelembe vételével a szükséges tárgyi és személyi feltételek megteremtése.
Az óvoda étrendjét vitamindús zöldségekkel, gyümölcsökkel, ezekből a gyerekek által készített ételekkel, italokkal egészítjük ki (gyümölcssaláta, zöldségsaláta, bodzaszörp, savanyúság, kompót). A program nagyobb lehetőséget ad arra hogy a gyerekek a közösségben megismerkedjenek különböző, számukra eddig ismeretlen ételek ízével, elkészítési módjával modell nyújtva ezzel a családoknak is a korszerűbb táplálkozás kialakításához,
A testi szükségletek civilizált kielégítése mindenek előtt való. Enni és aludm az egyéni igények és a legszükségesebb csoportnormák figyelembevételével kell és lehet. A gyerekek testi szükségleteit, pszichoszomatikus biztonságérzetet szolgálja, ha ő maga aktív résztvevője, befolyásolója a gondozásnak.
A fejlődés várható jellemzői: önálló, gondos tisztálkodás, önálló WC használat, fogápolás, fésülködés, étkezés közben kultúrált magatartás (önálló merítés, evőeszköz használat - kés, villa - ), az asztal esztétikai rendje, önálló öltözködés.

5.2. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés

Biztonságérzet és szeretet kapcsolat nélkül a kisgyermek nem nevelhető.

Az óvodáskorú gyermek jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. A személyiségen belül az érzelmek dominálnak, ezért elengedhetetlen, hogy a gyerekeket az óvodában érzelmi biztonság, otthonosság, derűs, szeretetteljes légkör vegye körül.
Az óvodában az érzelmi biztonságot nyújtó légkör megteremtéséhet mi óvodapedagógusok sokban hozzájárulhatunk, részben átvállalva az anya-apa szerepet, empatikus, meleg, elfogadó, szeretetteljes kapcsolatot alakítunk ki a gyermekekkel.
Folyamatosan alakítjuk ki a gyermek­gyermek, pedagógus-gyermek közti bensőséges kapcsolatokat, az óvónő egyénisége nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy örömmel jöjjön a gyermek az óvodába. Éreznie kell a felé sugárzó, belülről jövő szeretetet, a gyerekek fokozatosan illeszkednek be abba a közösségbe, ahol segítségre, megértésre, barátokra, gondoskodó felnőttekre számíthatnak, ahol folyamatosan érvényesülhetnek egyéni akarataik, személyiségük pozitívan fejlődhet. Szükséges, hogy a gyermeket már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék; a felnőttek és a gyermekek közötti kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze. Az óvoda egyszerre segítse a gyermek erkölcsi, szociális érzékenységének fejlődését, éntudatának alakulását, és engedjen teret önkifejező törekvéseinek.

Programunk tartalmának megvalósítása során fejlődnek ki a gyermekekben a

  • szociális érzelmek: együttérzés, segítőkészség, bizalom, részvét, örömszerzés, bánat- fájdalomokozás felismerése, átélése
  • esztétikai érzelmek: a szép iránti fogékonyság, a művészi élmény befogadására való igény és képesség fejlesztése, a mese, vers, ének, zene, énekes játék, rajzolás, mintázás, stb. a környezet megismerésén keresztül. A gyermekek viselkedésében, kommunikációjában fontos a környezetében a szép, mint érték felismerése, szokás szintű megalapozottsága
  • erkölcsi érzelmek: igazságosság, lelkiismeretesség, felelősség érzésének megtapasztalása, az őszinteség, igazmondás - hazugsághoz való helyes viszony alakítása.
  • Fejlesztő munkánk során arról kell gondoskodnunk, hogy a gyerekek tapasztalatai változatos formák közben gazdagodjanak.

Feladataink:

  • barátságos légkör, otthonos, szeretetteljes életkörülmények biztosítása
  • a pedagógus, gyerek, gyerek-gyerek kapcsolatai pozitívan alakuljanak
  • a gyerek társas szükségleteinek kielégítése közös élményekre épülő tevékenységek megszervezése

A személyiség alakításának a legfontosabb tényezője a társas kapcsolatok milyensége.
A társas kapcsolatok kialakításában az óvónőnek fontos szerepe van. Az együttléthez szükséges erkölcsi normák és tulajdonságok csak akkor fejlődnek ki, ha a gyerekek állandóan gyakorolják a társakhoz való helyes viszonyulást (tolerancia).
Meghatározó a gyerekek és felnőttek kapcsolatának milyensége is. Az óvodapedagógus elsőszámú modell, példakép a társas viselkedés alakításában is. Az óvodapedagógus és munkáját segítők feladata a közvetlen testi-érzelmi kapcsolat megteremtése, példaadáson kívül a csoport közös életének megszervezése, a szokás szabályrendszernek a gyermekek fejlettségéhez alkalmazkodó kialakítása.

A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében szükség szerint különösen jelentős az óvoda együttműködő szerepe speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel. A nehezen szocializálódó, lassabban fejlődő, érzékszervi vagy mozgássérült, hátrányos helyzetű gyermekek sajátos, speciális nevelést igényelnek. Ilyen esetben szakember segítségét kéijük. Minden gyermeket saját szintjéhez viszonyítva fejlesztünk.

5.2.1. Beszoktatás

Az óvodába lépés a kisgyermek életében minőségi változást jelent. A családi környezetből kikerülő kisgyermek ilyenkor elhagyatottnak, kiszolgáltatottnak érzi magát. Az óvoda feladata, hogy ez az érzés a kisgyermekben ne alakuljon ki. Érzelmi nevelésünk alapfeltétele, hogy megismerjük a gyermek személyiségét, előéletét, azt a környezetet, amelyből az óvodába érkezett.

Már az óvodakezdés előtt közösen ismerkedünk, folyamatosan megismerjük egymást. Igyekszünk, hogy az első benyomások pozitívak legyenek. Közelebbről megismerjük, a kisgyermek otthonát, családját, tájékozódunk szokásairól, kedvenc tevékenységeiről, játékeszközeiről.
Óvodába lépéskor elhozhatják kedvenceiket (baba, autó, párna, cumi), így biztonságérzetük is nagyobb. Ha megtetszik egy játék, egy napra hazavihetik.
A nagyobbak várakozó nagy szeretettel fogadják a kicsiket, büszkén mutogatják eszközeiket, az óvoda helyiségeit, sok mindenben átveszik az óvónő szerepét, ami jó, mert a gyerek a gyerektől jobban elfogad, főleg ha ismerőse is. A nagyok a kicsiket bevonják tevékenységeikbe, megnyugtatják a kicsiket, hogy itt milyen jó lenni.
Óvodánkban értékként épül be a szeretet, melyet mi óvónők is igyekszünk kimutatni. Az új kisgyermekek megérzik, hogy jó helyen vannak, szeretik őket, megnyugszanak.
Az első időben a szülők itt maradnak gyermekükkel közösen ismerkednek az óvodával, így a szülők gyermekük mellett az óvoda életébe is betekintést kapnak. Egy-két órahosszára itt hagyják gyermeküket, de a szülők addig jöhetnek, míg gyermekük biztonságérzete kellően alakul, megbíznak bennünk, és itt akar maradni. Minden gyermeknél más a beszoktatás üteme. Vigyáznunk kell arra, hogy ez az időszak pár napnál ne legyen hosszabb.

Feladataink:

  • a kisgyermek és családjának megismerése óvodakezdés előtt szeretetteljes környezet biztosítása
  • egymásra utaltság és egymásra figyelés óvónő és kisgyermek között
  • kitartó, megértő türelem, együttérzés
  • alapvető bizalom megteremtése
  • fokozatosság, egyéni sajátosságok figyelembe vétele
  • egyértelmű közlések, megnyilatkozások, nem csak babusgatás

5.3. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása

Értelmi fejlődésben az óvodás gyermeknek el kell érnie az észlelés, finommozgás funkciók maximális szintű működését, amelyhez a nyelvi szimbolikus megismerési szint szervesen integrálódik. Fontos, hogy a periódus kezdetén jellemző, az érzelmektől meghatározott megismerési sémák egyre pontosabbak, teljesebbek és a valósághoz hűek legyenek. Ennek elérésére csak az érzelem indította játékos-mozgásos tevékenységen keresztül, a sokoldalú érzékszervi megtapasztalással lehetséges.
A gyermek számára meg kell adnunk az önállóan megválasztott, belsőből fakadó tevékenységet. A gyermek személyisége és tevékenysége egymásra hatva fejlődnek.
Tevékenységük, belső szükségletük kielégítése, vagy külső követelmény teljesítésének eszköze a képességfelhasználás és képességfejlesztés eszköze.

Feladataink:

  • a sokszínű tevékenységhez szükséges feltételek biztosítása
  • a gyerekek tapasztalataira, aktuális élményeire való támaszkodás
  • minél sokrétűbb, komplex tevékenységformák kialakulásának elősegítése
  • a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendezése, bővítése az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) a kreativitás és az alkotóképesség fejlesztése

5.3.1. Differenciáltnevelés - tehetséggondozás

A differenciálás nevelésünk minden területére vonatkozik. Minden gyermeket saját szintjéről fejlesztünk tovább. Ehhez alaposan meg kell ismernünk gyermekeinket. Alkalmazkodunk az egyes gyerekek önállóságához, képességeihez, tulajdonságaihoz, és ebből kiindulva fejlesztjük őket. A gyerekek saját szintjüknek és tempójuknak megfelelően tevékenykednek, szabadon választanak az általuk ismert lehetőségek között. Az egészségügyi, a magatartási és viselkedési szabályokat különböző szinten gyakorolják.. A képességek fejlesztése terén alapvetően figyelünk a kisgyermekek adottságaira. Minden lehetőséget megadunk különféle tevékenységek során a tehetségek kibontakozásához, hogy minden gyermek önmaga lehetőségeihez képest fejlődjön, és haladjon előre.
A rugalmas beiskolázás lehetőségét folyamatosan szem előtt tartjuk.
A gyermekek fejlettségi szintjét egyéni lapon megfigyeléseink alapján rögzítjük a fejlesztési feladatok megjelölésével. Így folyamatosan figyelemmel tudjuk kísérni minden gyermek fejlődését. Szükség esetén szakember segítségét kérjük.

A tehetség azt jelenti, hogy valaki a belső és külső tényezők hatására valamely területen az átlagnál magasabb teljesítményre képes. A képesség, a kreativitás és a feladatkötelezettség alkotják a tartalmát. A nevelés folyamán ezeket kell figyelembe vermünk, ezt kívánja tőlünk a differenciálás elve. A másság felismerése fontos, mert csak így tudjuk megteremteni az illető gyermek egész személyiségében az összetevők lehető legjobb összhangját. Feladatunk azt a sajátos többletet megtalálni, mely a tehetséges gyermeket jellemezheti. A tehetséggondozás nem pusztán képességfejlesztést jelent, hanem a gyermekek számára megnyugvást, elégedettséget, örömet adó gondoskodást.

Az anyanyelv használata szerves része az óvodai élet minden mozzanatának. A szocializáció folyamata a beszéd a gyerek környezetével való érintkezésének, önkifejezésének, gondolkodásának legfőbb eszközévé válik. A beszéd által erősödik biztonságérzetük, növekszik tájékozottságuk, gazdagodnak ismereteik. A beszédkapcsolatok kialakításának alapja az óvónő és a gyermek közötti szeretetteljes viszony.
A biztonságot nyújtó derűs környezetben a gyerekek megnyílnak, kialakul beszédkedvük. A nyelvi kommunikációs fejlesztés alapvető feltétele az egymást meghallgató, egymáshoz beszélő társak beszédkedve, beszédképessége, az anyanyelv szókincsének ismerete, használata.

Feladataink:

  • egyéni fejlettség ismerete
  • egyéni sajátosságok figyelembe vétele
  • gyermeket elfogadó légkör megteremtése
  • sajátos igényeihez mérten tág cselekvési kör biztosítása
  • sokféle tapasztalás mellett nyitott, különféle megoldási lehetőségekkel rendelkező feladatadás

Az óvónő beszéde legyen követésre méltó törekedjen a szemléletességre, kérdéseivel fejlessze a gyermek gondolkodását, ösztönözzön beszédre, mondatszerkesztése legyen egyszerű, de változatos. Mindig minden kérdésre válaszoljon, lehetőleg mindig hallgassa meg a gyermekeket, alakítsa ki a beszéltető légkört.
Az értelmi nevelés további feladatai a spontán szerzett tapasztalatok, ismeretek rendszerezése, bővítése az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és a kreativitás fejlesztése, valamint az értelmi képességeik fejlettségének folyamatos nyomon követése.

6. Az óvodai élet tevékenységformái és az óvodapedagógusok feladatai

6.1. Játék

A játékban alakulnak ki a gyermeknek azok a képességei, tulajdonságai, amelyek lehetővé teszik, hogy fejlődésük magasabb szintjére jussanak el, hogy kialakuljanak bennük a fejlettebb tevékenység előfeltételei.
A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az élményszerű, elmélyült gyermeki játék kibontakozását. Mindezt az óvodapedagógus feltételteremtő tevékenysége mellett a szükség és igény szerinti együtt játszásával, támogató, serkentő, ösztönző magatartásával, indirekt reakcióival éri el.
A játék fejleszti a gyermekek ''mozgását, hozzájárul manipulatív képzések, kézügyesség pontosabbá válásához, hatással van értelmi készségeik fejlődésére (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás).
A gyermekek játékon keresztül ismerkednek meg a világgal, annak tárgyaival, tulajdonságaival, a valóság jelenségeivel, eseményeivel.
Játékban fejlődnek társas kapcsolataik, így a közösségi élet fejlesztésének alapvető eszköze. A játék derűjén, vidámságán, örömén át pozitív érzelmek között épül be minden új vonás a gyermekek személyiségébe.
A játéknevelési céljaink elérésének legfőbb eszköze. Arra törekszünk, hogy a szülők otthon is megteremtsék gyermekeik játékának feltételeit, játszanak velük nemcsak a játék kedvéért, hanem a szülő-gyermek közötti bensőséges, örömteli kapcsolat kialakítása szempontjából is.
A gyerekek játékában is működik a tanulás, gyakorlás, szabálykövetés, céltudatosság, a felszínen mégis minden játék formájában jelenik meg.
Az óvodáskorú gyermek a játékban él és fejlődik. A gyermeki tapasztalatszerzésben a játék spontaneitása uralkodik. Az óvodapedagógus személyében az anyát-apát, annak érzelmi biztonságot adó szerepét pótolja.
A játékban minden lehetséges, Motívuma az öröm, a kaland feszültsége, a kommunikáció igénye, az erő próbálgatása, az önkifejezés vágya. A játék megnyugtat és lelkesít, az egyedüllét védő illúzióját adja, és ugyanakkor társat közvetít, nevel és tanít. Lehetővé teszi, hogy segítségével a gyermek megismerje a világot.

Feladataink:

  • Nyugodt légkör biztosítása, az elmélyült játék feltételeinek megteremtése
  • Elegendő idő és hely biztosítása
  • A játékhoz szükséges eszközök folyamatos biztosítása
  • Ötletek, lehetőségek, helyzetek teremtése a játék kialakításához
  • Az egyéni élményeken túl közös élményszerzési lehetőségek kihasználása, a játék fejlesztése érdekében
  • Bekapcsolódás a játékba, együttjátszás a gyermekkel
  • Balesetmentesség biztosítása

Nevelést segítő eszközeink

  • Szerepjáték kellékei: babaszoba, babkonyha berendezései, babák, szőrös állatok, ágyak, babakocsik, bölcső, nagy - kisméretű játékállatok, boltos pult, szerelőpult, orvos, fodrász kellékek, különféle autók, (darus, tűzoltó, kamion, markoló), hajók, repülők, vonatok-sínek nagyméretű emelődaru, fűnyíró, kendők, kötények, kiegészítők, táskák, ruhák.
  • Építő, konstruáló: különféle nagyságú és méretű színes és matt építőjátékok, egymásba illeszthetők, fa műanyag rakosgatok, szerelő játékok, gyöngyök, gomba játék, házépítő, legó.
  • Bábozás, különféle típusú bábok, paraván.
  • Barkácsolás: különféle anyagok, termések, fonalak, raffia, száraz virágok, ragasztó, olló, kalapács, szerszámok, dobozok, flakonok, tű, pálcikák, különféle papírok, stb.

6.2. Verselés, mesélés

A mesék - versek az anyanyelvi nevelés eszközei, mert a szóhasználat, a sajátos stílus (népi mondókák, népmesék), az írói eszközök lehetőségeit kínálják. Az irodalmi művek szókészlete, a szójelentés megértése, a mesék fordulatai ösztönzik a gyermekeket a szóbeliség kifejezésére. Az árnyalt kifejezések a fejlődő gyermeki személyiség sokszínűségének kibontakozását segítik elő.
A mese gondolatmenete megegyezik a gyermekek vágyaival, feszültségével, szorongásaival és gondolkodás módjával.
A népmeséknek nagyon fontos szerepük van az emberré nevelésben, a gyermekek lelki problémáinak megoldásában, gondolkodásának fejlesztésben, a világ megismerésében, a kívánatos emberi tartás és erkölcsi normák kialakításában.
A verset a hangzás és a hangulat felöl fogják meg a gyerekek. Mondóka, dramatikus, szöveges gyerekjáték minden nap előkerül. A népköltészet verses anyaga eleve mozgásos játék is, a nagy magyar költők versei, strófái egy-egy alkalmas helyzetben kifejezik a felnőtt kedélyállapotát, fokozzák a játék illúzióját. (Kányádi Sándor, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Petőfi Sándor, Csanádi Imre)
A vers játék a nyelvvel, az érdekesen, szépen hangzó beszéddel. Mondani kell a verset és nem tanítani.

A mese a valóság és a vágyak közötti szivárványhid, amelyet az élő beszéd fordulataiból építünk fel. Örömforrás és társas élmény Nem az egyik óvodai foglalkoztatási lehetőség, hanem a legfontosabb szóbeli közlésforma, melynek segítségével a gyermekekkel szót váltunk arról, ami a legjobban foglalkoztatja őket.
A mese az édes anyanyelven szól, egy ismert és kedvelt felnőtt tolmácsolásában. A mese az anyanyelv zenéje, észjárása a játékkal együtt a kicsinyek tanuló iskolája.
A felnőtt beszédéből figyelhetik meg a gyermekek, hogyan kell elképzelt, vagy megélt eseményeket tagolni, szavakra átfordítani, kölcsönösen egymásra figyelni.
Mesélni minden nap szükséges. Nem teszünk különbséget a napközbeni, vagy az elalvás előtti mese között. Mindkettő fontos a maga helyén és idején. A lényeg csupán az, hogy minden nap meséljünk, vagy verseljünk valamilyen formában reggel, vagy délben elalvás előtt, vagy az után.
Anyagának gerincét a magyar népmesekincs adja. A gyakori ismétlést, a mese többszöri feldolgozását kedvelik a gyermekek, erre tekintettel vagyunk.. A bábozás és dramatizálás szorosan kapcsolódik a meséhez, mondókához, verseléshez. Az irodalmi élmények feldolgozását segítjük elő a különböző eszközök, anyagok, barkácsolási lehetőségek biztosításával.
Az óvodai mese és versmondás lényege sokkal inkább annak spontán és játékos jellegében van.
Óvodáskor végére szívesen mesélik, bábozzák, dramatizálják kedvenc, vagy kitalált meséjüket, használva a mese szavait, fordulatait, szívesen nézegetnek különféle könyveket, elmélyülve figyelik a meséket, történeteket, azok összefüggéseit, és azokat el is mondják. Vigyáznak a könyvekre, természetes hanghordozással, tiszta kiejtéssel, a ritmust és a vers hangulatát érzékelve mondanak verset emlékezetből, egyedül és több mondókát kiolvasót használnak játékaik során.

Feladataink:

  • általános gyermeki igények megismerése
  • a mese vers lélektanának átélt, beható ismerete
  • a mesélés, versmondás alkalmainak számba vétele, helyének megkeresése a napirendben
  • alkalmas hely keresése, kialakítása a teremben, udvaron, tipikus helyzeteinek, szokásainak kigondolása
  • mese vers kiválasztása, egyéni repertoár összeállítása
  • szövegek értelmezése, megtanulása
  • szükséges eszközök kéznél és rendben tartása

Nevelést segítő eszközeink:
Meséskönyvek, képeskönyvek, színes újságok, különféle képek, meseillusztrációk, különféle bábok, bábparafán, dramatizáláshoz ruhák, maszkok, kellékek, kártyák, diafilmek, videó és audió kazetták, szakkönyvek, tükör, különféle feladatlapok.

6.3. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc

Az óvodai zenei nevelés a gyermekeket élményekhez juttatja, felkelti zenei érdeklődésüket, formálja zenei ízlésüket, esztétikai fogékonyságukat. A gyermekekkel megszeretteti az éneklést, az énekes játékokat, szép, tiszta éneklésre szoktat. Hatására fejlődik zenei hallásuk, ritmusérzékük, zenei emlékezetük, játékos zenei alkotókedvük. A gyermekdalok ritmusából fakadó harmonikus mozgás elősegíti mozgáskultúrájuk fejlődését. A zenei nevelés elsősorban az érzelmekre hat, de egyidejűleg az értelemre is.
Az énekes gyermekjátékok sokaságával alapozzuk meg a zenei anyanyelvet. Amikor csak lehet, énekeljen az óvodapedagógus, és énekeljenek a gyerekek is. Az éneklés a csoportos játék egyik lehetősége is.
Az éneklést vagy gyermekek kezdik, vagy a felnőtt, vagy délelőtti közös együttlétkor játszunk körjátékokat.

A hallás és ritmusérzék fejlesztő mozzanatokat a játékdalok magukba hordozzák. A zenei megformálásban a pedagógus tudatos, de a gyermek számára nem csinálnak belőle külön feladatokat.
Ahogyan a verset, úgy a dalt, mondókát is hozzákapcsoljuk tevékenységeinkhez, környezetünk jelenségeihez hangulatfokozóként, illetve konfliktust megelőző, megoldó eszközként is alkalmazzuk. Az éneklés, zenélés a gyermek mindennapi tevékenységének részévé válik a felnőtt minta spontán utánzásával.
A játékdalokhoz, mondókákhoz természetes módon kapcsolódik a zenei képességfejlesztés: zenei ritmusérzék, zenei hallás, zenei emlékező és reprodukáló képesség, belső hallás, zenei formaérzék.

Óvodáskor végére a gyerekek szívesen énekelnek, kezdeményeznek énekes játékot, hangszeres vagy zenés elfoglaltságot. Élő zenét figyelemmel hallgatnak, közösen énekelnek a zenésszel, felismerik a hangszereket, azok hangját. Szívesen mozognak (táncolnak) zenére, mozgásukban megjelennek a járás és lépés változatos formái, egyszerű táncmozgásokat kedvvel végeznek, ritmus -ütemérzésük kialakul, felismerik a környezetükben előforduló hangokat, zörejeket.

Feladataink:

  • a különböző fejlettségű, korú gyermekek dalos játékának összehangolása
  • eszközök biztosítása
  • legalább egy hangszeren tudjon az óvónő játszani
  • énekek, mondókák, énekes játékok zenehallgatás anyagának kiválasztása
  • fokozatosság elvének betartása a zenei anyag feldolgozásában
  • az óvodapedagógus tudjon és szeressen énekelni

Nevelést elősegítő eszközeink:
Magnós rádió, szintetizátor, xilofon, metallofon, triangulum, csörgődob, különféle ritmushangszerek, furulya, audió kazetták, énekes játékokhoz kiegészítő kellékek (ruhák, botok, szalagok, koszorúk, stb.)

6.4. Rajzolás, mintázás, kézimunka

A vizuális nevelés középpontjában a gyermek áll. Minden munkája képet ad belső világáról, énjéről, érzelmeiről, vágyairól, szorongásairól, élményvilágáról. Ez a kitárulkozás lehetővé teszi, hogy felméijük adottságait és egyéni fejlődési üteméhez, egyéniségéhez igazítsuk tervezéseinket. Alkotásuk tiszteletben tartásával növeljük önbizalmukat, önértékeléseiket. A gyermekek számára az ábrázolás örömforrás, sikerélményhez jutnak, kifejezhetik szeretetüket, ragaszkodásukat környezetük iránt, kiegyensúlyozottá, boldoggá válnak. Minden nap megújulhatnak, újat alkothatnak Fontosnak tartjuk, hogy felkeltsük a gyermekek tevékenységi vágyát, amelyeket tapasztalataik, megfigyeléseik, fantáziájuk alapján hasznosítanak. Közös játékon, kirándulásokon az átélt tapasztaltok, élmények alapján a tárgyak, figyelemfelkeltő szemlélődés, rácsodálkozás, a felfedezés öröme alapján tudatosulnak a tárgyak, jelenségek formái, színbeli tulajdonságai. Lehetővé tesszük, hogy bármikor kedvük szerint fessenek, gyurmázzanak, rajzoljanak, vagdossanak, barkácsoljanak a gyermekek. Amit készítenek a játékuk kelléke is lehet. Jó ha a felnőtt köztük ül és ő is elfoglalja magát. A technikát az anyagokkal és eszközökkel való bánásmódot kell mutatni. Nem mondjuk meg, hogy mit használjanak, hanem abban segítünk, hogy hogyan és miből, mivel lehet valamit elkészíteni. Az elkészítés folyamata is játék, s az elkészült tárgy, kép, kézimunka játékszer lesz valamelyik ügyességi, vagy szimbolikus játékban. Krétával, festékkel, agyaggal, papírral, fonallal, gyapjúval, terménnyel, fával, kővel, homokkal, vízzel játszunk. A természetes anyagok értékesebbek, más üzenetet hordoznak, mint a műanyag játékszerek.

Óvodáskor végére biztonságosan mozognak az eszközöket körülvevő térben, felfedezik környezetük szépségét, színeit, színárnyalatait, egyszerű formákban reprodukálják azt. Ötletesek az építésben, téralakításban, formaábrázolásuk változatos, ismerik a különféle anyagokat. Kreatívan tudnak az anyagokból "valamit" készíteni. Fokozott önállósággal alkalmazzák a megismert technikákat, önállóan díszítenek. Emberábrázolásukban megjelennek a részletek, mozgás ábrázolása is.

Feladatunk:

  • Biztosítsuk a zavartalan és sokrétű tevékenység külső feltételeit a gyerekek számár megszokott és elérhető helyen.
  • Mindig álljon rendelkezésre mindenféle anyag és eszköz, amivel a gyermek fantáziavilágának megfelelően dolgozhat, alkothat. Fontos az udvari lehetőségek számbavétele.
    A tevékenységhez kitűnő alapot adnak az évszakok változásai, a természet szépségei, kincsei. Ugyancsak kitűnően használhatók a vizuális tevékenységek számára az ünnepek, melyek érzelmileg is közel állnak a gyermekekhez és megmozgatják fantáziájukat.

Nevelést elősegítő eszközeink:
Különféle festékek, ceruzák zsírkréták, különféle színű, vastagságú, minőségű papírok, kartonok, szivacshenger poliuretánhab, olló, tű, cérnák, fonalak, ragasztók, kiszúrok, gyurmák, agyag, gyúródeszka, sodrófa, ecsetek, nyomdák, gyöngyök, díszítőanyagok, természetes anyagok, termések, drótok, szövőkeretek, hurkapálca, botok, lisztgyurma.

6.5. Mozgás

Az óvoda sokat tehet a mozgás biztonságáért azzal, hogy gondoskodik a gyermekek mozgásfejlődéséhez szükséges ingergazdag környezetről, szeretetteljes, bátorító légkörről.
A rendszeres egészségfejlesztő testmozgás, a gyermekek egyéni fejlettségi szintjéhez igazodó mozgásos játékok és feladatok,segítik a pszichomotoros készségek és képességek kialakulását, fejlesztését.
Az óvodai testnevelés során érvényt kell szerezni az egyéni képességek kibontakoztatásának, a mozgásélmény sokirányú megtapasztalásával. A játékban tökéletesedik a már megtanult mozgások sokasága. A mozgásos játékokban a gyermekek ötletgazdagsága, kitartása figyelhető meg. A hagyományos játékeszközök, tomaeszközök és az újabb eszközök bekapcsolása gazdagítja a mozgáskínálatot, ébren tartja a gyermekek fantáziáját.
A játékszerek segítenek a mozgásanyag nehézségi fok szerinti megkülönböztetésében is. Nagyon fontosak az egyensúlyozás gyakorlati (kerítésen, járdaszegélyen lépegetve, erdőben, udvaron, farönkön egyensúlyozva).
Nem ragaszkodunk a hagyományos testnevelési foglalkozáshoz, az a fontos, hogy a gyermekek napi mozgásigényét kielégítsük. Évszakonként a programot az időjárásnak megfelelően változtatjuk. A természetes hely-, helyzetváltoztató és finommotoros mozgáskészségek tanulásának, valamint a mozgáskoordináció intenzív fejlődésének szakasza, amelyeket sokszínű, változatos és örömteli, érzelmi biztonságban zajló gyakorlási formákkal, játékokkal segítjük.
A játékokat többször is ismételjük, más-más eszközökkel, figyelni a fokozatosságra.
A játszóhelyek méret, talaja sokféle (homok, kavics, füves, dombos stb). Felnőtt bemutatással tesszük érthetővé a játék módját, szabályait, hogy azt a gyerekek könnyen utánozhassák.
A mozgásfejlesztéshez hozzátartozik, hogy maximálisan biztosítjuk a spontán mozgáslehetőséget, az egyéni sajátosságok figyelembe vételével.

A mozgásos játékok, tevékenységek, feladatok rendszeres alkalmazása kedvezően hatnak a kondicionális képességek közül különösen az erő és az állóképesség fejlődésére.
A mozgás megszerettetése, a mozgásigény kielégítése az óvodai testi nevelés fontos feladata, amit helyesen megválasztott mozgás anyag változatos gyakoroltatásával érünk el.
A megfelelő intenzitású, derűs testmozgás biztosítja a motoros képességek fejlődését, melynek egyre magasabb szintje előfeltétele a bonyolultabb mozgások eredményes végrehajtásának, a mozgásműveltség fejlődésének.
Vegyes csoportban a gyermekek teherbíró képességük, állóképességük, terhelhetőségük szempontjából láthatóan is különböznek egymástól. Mindig lehetőség van, a gyakorlatok utáni, közbeni pihenésre, újrakezdésre.
Ezeknek a gyakorlatoknak fontos szerepük van a helyes testtartáshoz szükséges izomegyensúly kialakulásában, felerősítik, kiegészítik a gondozás, és egészséges életmódra nevelés hatásait. A spontán, a szabad játék kereteiben végzett mozgásos tevékenységeket kiegészítik az irányított mozgásos tevékenységek.
A kisebbek szívesen utánozzák nagyobb társaikat is. Igyekeznek a hozzájuk hasonló ügyes társaikkal együtt kitartóan végezni a gyakorlatokat. Célunk az óvónői minta alapján az, hogy minden gyerek egyéni képességei, adottságai szerint mozogjon anélkül, hogy próbálkozásában kudarc érné.

Óvodáskor végére a sok mozgás hatására szívesen, bátran, biztonságosan mozgó, jó, állóképességű, fizikai teherbírású, szabályokat alkotó és elfogadó, sikert és kudarcot egyaránt megfelelően kezelni tudó gyermekké válnak.

Feladataink:

  • lehetőségadás a mindennapi szabad mozgásra (lehetőleg szabadban)
  • a mozgáslehetőségek feltételeinek biztosítása (ötletek, példaadás, irányítás)
  • a mozgás örömet jelentsen a gyerek számára.

A mindennap szabad mozgás és a heti egy alkalommal való testedző tevékenység elegendő alkalmat nyújt gyermekeink testi fejlődésére.

Nevelést elősegítő eszközök:
Babzsákok, különféle anyagú, nagyságú labdák, tollas- és teniszütők, különféle egyensúlyfejlesztők, (billegők, gólyaláb) gyepsí, bukfenc szőnyeg, mászókötelek, különféle hinták, kötéllétra, tornapad, német tomakészlet, ugráló kötelek, gumiasztal, karikák, udvari fa, fém mászókák, billegők, rollerek, csúszda, hengersor.

6.6. A külső világ tevékeny megismerése

A környezettel való ismerkedés az óvodai nevelés egészében érvényesíthető folyamat. A gyermekek tapasztalatot szereznek az őket körülvevő természeti és társadalmi környezetről, amelyek nélkülözhetetlenek az életkornak megfelelő biztonságos eligazodáshoz, tájékozódáshoz. Segíti a gyermekek tapasztalatainak feldolgozását, fejleszti megfigyelőképességüket, képzeletüket, gondolkodásukat, emlékezetüket.
Alakul társas magatartásuk, nyelvi kifejezőképességük. A gyermekek természeti és emberi környezetben érzékelik a szépet, a környezetvédelem, a környezethigiénia szerepét.
A tapasztaltszerzés mindig valódi környezetben történik, mindig van lehetőség a természet különféle hatásainak, kincseinek felfedezésére.
Fontos feladat a szülőföld, nemzeti kultúra hagyományaihoz fűződő pozitív érzelmi megnyilvánulás, helyi szokások, környező népek szokásainak megismerése. A fenntartható fejlődés érdekében nagy hangsúlyt helyezünk a környezettudatos magatartásformálás alapozására, alakítására.
A számolgatás, méricskélés, a tér alakítása, az irányok megnevezése, hasonlít gatások, összegyűjtés és szétválasztás, a párosítás, az időbeliség felfedezése, megszervezése, a formák letapogatása játék közben olyan természetes, mint a mondókázás.
Elkerülhetetlen, hogy a pedagógus ne használja, ne nevezze meg a térbeli, mennyiségi és formai vonatkozásokat és a gyerekek ne figyeljenek fel azokra a tárgyak természetes tulajdonságaként.

A gyermeki élet eseményei, a család, a felnőttek munkája, az évszakok jellegzetességei, az állatok és állatkölykök élete, emlékeink, képzelődéseink mind nagyon jó társalgási témák.
Ezek a beszélgetések játék közben, vagy azt követően hangzanak el. Fontosak vagyunk egymásnak és komoly dolgokról váltunk szót, szabad képzettársításokkal, mégis egy tág fogalomkörben maradva.
Időnként sor kerül a nagyobbak együttes tevékenységére, mert szükség van olyan szituációkra, amikor erőfeszítést kell tennünk a tudásért és a megszerzett tapasztalatokat, ismereteket a felnőtt irányításával, segítségével rendszerbe tömöríthetik. Mivel játéktémáink felkínálják a lehetőségeket matematikai tapasztalatokhoz, ismeretekhez játszva, rengeteg cselekvéssel, minden érzékszervüket megmozgatva juttatjuk el a gyermekeket.

Óvodáskor végére a gyermekek nyitottá válnak a természet, őket körülvevő mikro- és makró környezet szépségeinek megismerésére, védik, óvják a természetet, jól eligazodnak környezetükben, kreatívan alkalmazzák tapasztalatikat.

Feladataink:

  • a gyermeki kíváncsiság ébren tartása, kielégítése
  • folyamatos megfigyelések lehetőségének biztosítása
  • helyzetteremtés a gondolkodási képességek alakulásához
  • lehetőségadás az ismeretek reprodukálására, mélyítésére

Nevelést elősegítő eszközök:
Mikró és makró környezetünk, városunk nevezetességei, épületei, diafilmek, diapozitívok, vetítőgépek, vetítővászon, képek, kártyák, képeskönyvek, babák, autók, repülők, hajók, barkács játék, műanyag állatok, edénykészletek, vasaló + állvány, konyhabútor + felszerelés, szobabútor, bölcső, fodrászjáték, szőrme állatok, sínek, vonatok, emelődaru, fűnyíró, falu­város játék fából négy féle, videó kazetták, kirakok, feladatlapok, boltos játék, babaház, földgömb, térképek, naptárak, óra, élő teknősbéka pár.

6.7. Munka jellegű tevékenységek

A gyermekek a munkát éppúgy, mint a játékot általában könnyedén, örömmel végzik. Ezért szívesen azonosulnak a munka céljával, természetesnek tartják szükségességét, élvezik az elért eredményeket. A munka az óvodáskor folyamán egyre önállóbb helyet kap a gyermekek tevékenységében. Formáiban és tartalmában gazdagodik. A munka az emberi fejlődés eszköze, személyiségformáló, alkotó tényező, nagy szerepe van testi, szellemi fejlődésében. Az óvodáskor végéig azonban játékos jellegű marad. A munka végzésében a gyermekek megfigyeléseket végeznek, tapasztalatokat, ismereteket szereznek természeti és társadalmi környezetükről, hozzájárul képességeik fejlődéséhez, megalapozódik munka iránti tiszteletük, eredmények megbecsülése. Egyre formálódnak, pontosabbá válnak a munkához szükséges kézségeik, megtanulják, gyakorolják az eszközök, szerszámok használatát. A szükséges munkát észreveszik, fejlődik együttműködésük. A személyiségfejlesztés fontos eszköze a játékkal sok vonatkozásban azonosságot mutató, azzal egybeeső munka jellegű játékos tevékenység:

  • önkiszolgálás
  • segítés az óvodapedagógusnak és más felnőtteknek csoporttársakkal együtt, értük, később önálló tevékenységként végzett alkalmi megbízások teljesítése - az elvállalt napi munka
  • a környezet növény állatgondozás

A játékban reprodukált munkák (főzőcske, sütés, takarítás) kiegészülhetnek valós, szükségleteket kielégítő munkákkal, (salátakészítés, savanyítás, befőzés, pogácsa - süteménysütés anyák napjára, farsangra) így közvetlenül megélik a munka értelmét. A kerti munka során folyamatokban szerezhetnek tapasztalatokat, ismereteket, így a munka integráló szerepet tölt be.

Minden munka jellegű tevékenységnél fontos a jó szervezettség. A munka akkor lesz igazán közös élmény, ha a résztvevők egyém képességeikhez igazodó munkamegosztás kialakul és a folyamatban részfeladatot vállalva a felnőtt is közreműködik. A játék és a munka összefonódása mindkét tevékenységet gazdagítja, színezi és a nevelési hatásokat fokozza.
A gyerek önkéntességét, nyitottságát, megismerési vágyát, aktivitását, érdeklődését tudatosan igyekszünk felhasználni nevelési céljaink megvalósítása érdekében.
Cél, hogy tanuljanak meg önállóan dönteni, feladataikat egymás között megosztani.

Óvodáskor végére teljesen önállóan öltözködnek, segítenek egymásnak, a kisebbeknek. Ruhájukat, ágyneműjüket önállóan összehajtják, cipőjüket rendben tartják. A csoportszobában minden tevékenység után rendet raknak, segítenek a felnőtteknek az eszközök kirakásában, ügyelnek saját személyük és környezetük rendjére, tisztaságára. Örömmel végeznek különféle tevékenységeket, melyre a felnőttek megkérik. Kapott feladatukat örömmel elvégzik, a hibákat kijavítják.

Feladataink:

  • Minden gyermeknek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy önkéntesen, önállóan, kedve és képessége szerint elvégezhess az önmagával kapcsolatos önkiszolgáló tevékenységet és a társai érdekében végzett munkatevékenységet.
  • A munkaeszközök folyamatos biztosítása, a gyermekek által elérhető helyen tartása
  • Lehetőségadás a munkatevékenységek elvégzéséhez
  • Arra kell törekednünk, hogy a tevékenység örömet jelentsen, és a gyermekek teljes önállósággal végezhessék.

A munka olyan kézségeket, képességeket, tulajdonságokat fejleszt, ami nevelésünk során munka nélkül lehetetlen lenne. A munka helyes irányításával, megfelelő módszerek, eszközök segítségével pozitív módon fejleszthetjük a gyermeki személyiséget az óvodai nevelés célkitűzései felé vezető úton!

Nevelést elősegítő eszközök:
Seprű, kefe, partvis, felmosó, vödrök, szemétlapát, öntözőkanna, portörlő, kötény, ablaktisztító, szivacs, kosarak, nyeles lapát, gereblye, lombgereblye, tálak, ruhakefe, cipőkefe, súroló.

6.8. Tevékenységekben megvalósuló tanulás

A játék az óvodáskorú gyermek alapvető tevékenysége, de nemcsak a játékban fejlődik a gyermek, hanem a többi tevékenységi formákban is, tehát tanul is.
A spontán, szabad játékban önálló tapasztalatszerzésre van lehetőség.
Az óvodai tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek képességeinek fejlesztése, tapasztalatainak bővítése, rendezése.

Óvodás korban a tanulás és a játék nem különülnek el egymástól. A gyermek úgy tanul, hogy játszik és úgy játszik, hogy tanul. Szokásai, kézségei, képességei alakulnak, környezetéről tapasztalatokat szerez, megfigyel, feladatokat, problémákat old meg, kérdez, válaszol, mesét mond, énekel stb. A spontán játék mellett beléphet az óvónő által kezdeményezett, vezérelt játék, mely intenzívebben viseli magán a tanulás jegyeit. A játék tehát az, amiben az óvodás gyermek tanul. Ebből következik, hogy a játék alkalmas arra, hogy a hét éves kor alatti gyermek nevelését, nevelési kérdéseit megoldjuk.

Feladataink:

  • Értelmi képességek fejlesztése (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás)
  • A gyermekek megismerési vágyának, kívánságának, sokoldalú érdeklődésének kielégítése.
  • Lehetőség biztosítása a felfedezés, kutatás örömének megismerése.
  • A gyermekek egyéni fejlettségének, érdeklődésének megfelelő tevékenység biztosítása
  • Tapasztalást lehetőségek nyújtása.
  • Teljesítőképességek megismerése.
  • Az óvodai tanulás nem csupán ismeretszerzés, annál szélesebben értelmezett fogalom, de lényegesen különbözik minden más tanulástól.

Fejlesztő eszközeink:
Az eddig felsorolt eszközökön kívül: Különféle dominók, hang -és színérzékelő, kártyák, logikai játékok, MINIMAT eszközei, pálcikák, rudak, korongok, mérőeszközök, síkidomok, térmértani formák, puzzle -és memóriajátékok, társasjátékok, feladatlapok, színezők, képeslottók, toronyépítő (képes, számos), kressz játékok, Játsszál okosan I. II. III.

7. Gyermekvédelmi tevékenység feladatai óvodánkban

A gyerekek családban történő nevelkedésének elősegítése, veszélyeztetettségének megelőzése, megszüntetése, valamint a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodásból kikerülő gyermek helyettesítő védelmének biztosítására irányuló tevékenység.
Az óvodai nevelésünk gyermekközpontú, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszünk. Családi nevelést kiegészítve a gyermekeket óvja - védi, neveli, szocializálja, figyelembe véve a gyermekek eltérő fejlődési ütemét.
A fentiek érdekében prevenciós, feltáró és problémákat megszüntető tevékenységeket végzünk. E tevékenységünk átfogja az óvodai nevelés egészét.
Az óvónők és a dajka munkakör kötelessége a rábízott gyermekek védelme, pedagógiai eszközökkel való segítése.

A prevenció a célunk, ez mellett a problémák felismerése, kezelése, az érintett gyermekek eseteinek feldolgozása, a gondok orvoslása a helyi gyermekvédelmi szakemberrel együtt. Ezen túl biztosítjuk a gyermekek számára mindazokat a jogokat és ellátásokat, amelyeket intézményünk számára a vonatkozó jogszabályok, rendeletek előírnak.

Gyermekvédelmi feladataink:

  • Tiszteletben tartjuk a gyermek személyiségét és családja világnézetét.
  • Biztosítjuk a gyermekeket megillető jogok érvényesüléséét az óvodán belül, szükség esetén óvó - védő intézkedésekre javaslatot teszünk.
  • Az új óvodások befogadását elősegítjük, beilleszkedésüket zökkenőmentessé tesszük.
  • A gyermekeket és családjaikat megismerjük.
  • A problémákat a hátrányos helyzet okozta tüneteket felismerve szükség esetén szakember segítségét kérjük.
  • A felzárkóztatást megszervezzük.
  • A tehetséggondozást elősegítjük.
  • Az óvodán belüli szociális szolgáltatások megszervezésében közreműködünk. Egészségügyi szűrővizsgálatokat az orvossal, védőnővel közösen megszervezzük, szükség esetén a szűrést soron kívül javasoljuk.
  • A rendszeres óvodába járást figyelemmel kísérjük.
  • A védő - óvó intézkedések részletes feladatait a házirendben rögzítjük.
  • A csoportnaplóban rögzítjük az óvodai nevelés feladatait, külön területekre bontva. Külön rögzítjük a csoportnaplóba az óvoda élet szabályait (mely gyerekekre vonatkozik, az udvari balesetvédelemmel együtt) és ezekre minden nap felhívjuk a gyerekek figyelmét.
  • Minden szülőnek biztosítjuk a nyugodt, diszkrét körülményt problémája feltárásához.
  • Minden szülőt naponta (délben, délután) tájékoztatunk gyermekéről.
  • Az év során egy alkalommal minden családot meglátogatunk, szükség esetén többször is. Nyílt napokat, közös ünnepélyeket, közös kirándulásokat, munkadélutánokat szervezünk az év folyamán több alkalommal.
  • A szülők és-gyermekek jogainak bemutatása, az óvodai program kivonata, a házirend, az év során megismert versek, dalok, mesék, a szakszolgálatok címe a szülők tájékoztatására kifüggesztjük, mely egész évben folyamatosan megtekinthetők.
  • Az egyéni fejlesztőlapokat folyamatosan vezetjük.
  • Logopédiai, pszichológiai, iskolaérettségi vizsgálatokat a Baranya Megyei Szakszolgálattól kérünk minden októberben a felmérésünk után.
  • Rendszeresen figyeljük a gyermekvédelemmel kapcsolatos jogszabályok változását.

Óvodánkban külön gyermekvédelmi felelős nincs. A két óvónő és a dajka közös feladata a gyermekvédelmi munka. A feladatokat a nevelési év elején az éves munkaterv részeként havi lebontásba készítjük el a konkrét tevékenységek megjelölésével, felelőssel. Az év végén értékelést készítünk az éves munkáról.

8. Az óvoda hagyományos ünnepei, a gyerekek életének jeles napja

A gyermekek születésnapjai alkalmával az ünneplés személyre szólóan történik.
Mikulás Meglepetés, ajándékozás, ajándékkészítés.
Karácsony Meghitt készülődés, várakozás, ajándékkészítés egész decemberben.
Karácsonyfa körül éneklés, versmondás, gyerekzsúrral egybekötve, szülőkkel együtt.
Farsang Délelőtt folyamán bohókás, mókás mulatozás, a másság átélése.
Március 15. Jelképeivel tesszük lehetővé, amire a gyerekek is fogékonyak. Mese a magyar huszárról, katonáséi, vonulósdi játék. Zászló, kokárdakészítés, nótázás, zenehallgatás, a programba illesztett módon történik.
Húsvét Népszokások felelevenítése, beszélgetés róla. A hangulati előkészítésben van a hangsúly. Locsolóvers tanulása a fiúknak. Fészekkészítés, tojáskeresés az udvaron. Locsolkodás.
Anyák napja Otthon illik ünnepelni, a család ünnepe, de a szülők igénye szerint kis műsorral vagy verssel való köszöntés megjelenhet. A virágot az óvodában neveljük, kötjük, szedjük, dalokat, verseket mondogatunk, ajándékokat készítünk.
Pünkösd Tavaszi udvari játékok, pünkösdölők.
Gyermek nap A szülőkkel együtt tervezzük, rendezzük. Közös játék, szórakozás, kirándulás a szülőkkel együtt. Mozgás, versenyjátékok az óvoda udvarán.
Nagyok búcsúztatása Búcsúzás a kedves óvodától, felnőttektől. Közös dalok, versek, mesedramatizálás. A csoport vendégül látása. Ajándékok a nagyoknak.

9. Az óvoda kapcsolatai

Az óvoda- család kapcsolata

Óvodánk célja a családi nevelésre alapozva, azt kiegészítve gyermekközpontú óvodai élet megteremtése, játékkal, mesével. A sikeres megvalósításhoz feltétel a szülők egyetértése, támogató beleegyezése. Ezért év elején röviden és egyszerűen ismertetjük nevelési felfogásunkat, programunk célját, alapelveit. Garanciát vállalunk, hogy a gyerekeket gondozzuk, szeretjük, képességeikhez mérten megtanítjuk őket mindarra, amit az ilyen korú gyermeknek tudni illik.
A megvalósításhoz számítunk a szülők, nagyszülők aktív közreműködésére, segítségére az ünnepi előkészületek, kirándulások megszervezésében.
Így a szülők aktív részesei az óvodai eseményeknek. A kapcsolattartás egyéb formáit az óvoda éves munkaterve tartalmazza.

Az óvoda- iskola kapcsolata

Célunk az egyéni képességek figyelembevételével, a gyermeki játékszabadság tiszteletben tartásával, környezetében jól eligazodó, jó képességekkel rendelkező, az iskolai életre alkalmassá való gyermekek nevelése. Megismertetjük óvodai életünket az iskolával, s hogy kapcsolatunk harmonikus legyen, az átmenet ne okozzon gondot, elfogadtatni is igyekszünk. Keressük az együttműködés lehetőségeit. Az iskolai munkára érlelés, tanítás az első iskolai évek feladata és nem az óvodáé.

Együttműködésünk formái:

  • Első osztályosok meglátogatása (májusban)
  • Első osztályosok fogadás (megbeszélés szerint)
  • Ünnepélyek, megemlékezéseken való részvétel.
  • Közös programok az alsósokkal.

Óvodánk egyéb kapcsolatai

Kapcsolattartási formák:
a gyerekek problémáinak feltárása a nevelési év elején, vagy szükség esetén
Egészségügyi szervek: védőnő, orvos, ANTSZ
Időszakos szűrés az óvodában ill. tanácsadás, gyermekjóléti szolgálat igénybevétele szükség esetén.
Szakmai szervezetek
Baranya Megyei Szakszolgálatok és Baranya Megyei Pedagógiai Intézet szükség esetén szaktanácsadói segítség kérése
Társadalmi kapcsolatrendszer

10. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére

A gyermek belső érzése, a családi és óvodai nevelés eredményeként az egészségesen fejlődő kisgyermek az óvodáskor végére eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettséget. A gyermek az óvodáskor végén belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben majd az iskolában, az óvodásból iskolássá szocializálódik.

Az iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges testi, lelki és szociális érettség terén:

  • Teherbíró, mozgása összerendezettebb, harmonikus finom mozgásra képes. Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes.
  • Nyitott érdeklődésével készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei alkalmassá teszik az iskolai tanulás megkezdéséhez.
  • Érzékelése, észlelése differenciált a téri tájékozottsága, a térbeli mozgásfejlettsége, a testséma kialakult.
  • Megjelenik az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, továbbá a közvetlen felidézés mellett a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama.
  • A felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés, és a tanulás alapját képező szándékos figyelem.
  • Érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél, gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni.
  • Elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről.

Összegezés

Úgy alakítjuk ki a sok - sok információ birtokában életünket, hogy élményeket nyújtunk a gyerekek számára.
Úgy alakítjuk az óvoda életét, hogy sokféle kapcsolat, sokféle együttműködés a gyermekek igényeihez igazított tevékenységi alkalmak, a manuális és szellemi tevékenységek különböző variációja, a vidámság, a meghittség, a nyugalom és nyüzsgés biztosítsa az óvoda hangulatát, és az egész nap élményszerűségét.

Megteremtjük óvodánkban, a csoportszobában, az udvaron azokat a feltételeket, amelyek között a gyermekek élnek, hogy megfelelő lehetőséget biztosítsunk nevelésükhöz, fejlesztésükhöz, mindennapi tevékenységükhöz. Nyitottak vagyunk a gyerekeket körülvevő környezetre, annak változásaira.

Tájékozódunk a gyerekek egyéni élményeiről, de megtervezzük, és megszervezzük a közös élményszerzést, és megfogalmazzuk magunk számára az elveket. Megnyerjük a családok többségét és igyekszünk meggyőzni a kétkedőket. Úgy érezzük, sikerül megőrizni a gyermeki döntés szabadságát, hogy mikor, mit, hol, hogyan, kivel, mivel akar tevékenykedni.
Úgy hisszük, hogy az élmény gazdag óvodai tevékenységrendszer megteremtésével tág teret nyitunk a gyermeki kezdeményezésnek, felfedezésnek és aktív közreműködésnek. Ilyen feltételek mellett válik a gyermek nyitottá, közlékennyé, vágyódik környezete megismerésére, felfedezésére, ráérez a problémák megoldásának nagyszerű örömére, fokozódik alkotókedve, ügyeskedik, növekszik testi ereje.
Tudatosítottuk önmagunkban, hogy sokkal fontosabb a képességfejlesztés, mint azt valaha is gondoltuk, észrevesszük a gyermekstagnáló, előrefutó, vagy lemaradó fejlődését. Mindez egy lazább, oldottabb szervezeti életben lehetséges csak, ahol a feltételek adottak, amit együtt teremtettünk, teremtünk meg.

Szülők óvodapedagógusok, dajka és a gyermekek – egy boldogabb gyermekkor érdekében – együtt érezzük jól magunkat reggeltől estig.